Mindenkit érinthetnek az új szabályok, aki bíróságra menne

A polgári perrendtartás szabályainak átalakításával kezdték el a napot a parlamentben. Völner Pál államtitkár arról beszélt a vita elején: ezután akinek jogi képviselője van, annak kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás a polgári perekben, a többiek számára csak lehetőség. A gazdálkodó szervezeteket is kötelezik az elektronikus kapcsolattartásra, a közigazgatási szerveket pedig még akkor is, ha nem gazdálkodó szervezetként vesznek részt egy perben. A nem polgári pereknél akkor kell ezeket az előírásokat alkalmazni, ha azok 2016. január 1-je után indulnak.

Azt még nem teszi lehetővé a törvény, hogy távmeghallgatást végezzenek a bíróságon, de zárt hálózaton elrendelhetnek meghallgatást, ha nehéz vagy drága volna személyesen megjelenni a bíróságon.

A menekültügyben is új szabályokat vezetnek be - mivel a menekülteknek gyakran nincs személyazonossági okmányuk, a bíróságnak össze kell vetnie a náluk megadott személyi adatokat azokkal, amelyeket a rendvédelmi szerveknek mondtak.

Az új szabályok januártól lépnének életbe - az ellenzéki kritikák egyik középpontjában épp az áll, hogy ha decemberre megy át a parlamenten a javaslat, akkor alig pár hét lesz felkészülni. Új kihívást jelent a bíróságokra beérkező papírok digitalizálása is, az ellenzékiek gyakran emlegették a vitában, hogy kérdéses, erre elég-e a rövid határidő.

Ezután a nemzetközi fejlesztési együttműködésről, humanitárius segítségnyújtásról, valamint a közbeszerzésekről szóló törvénycsomag vitája következett. Magyar Levente államtitkár a Külügyminisztérium nevében úgy mutatta be a tervezetet: ha például árvíz lenne Ukrajnában vagy Szerbiában, a magyar állami segítség bürokratikus akadályait bontanák le. Most több hónapos átfutási időre lehet számítani csak a magyar oldalon egy ilyen helyzetben. A törvénnyel a távoli országoknak adott segítséget is könnyítenék - ezen a ponton ismét fel lehetett hozni a menekültügyet. Ettől kezdve persze máris nem az eredeti javaslatról, hanem a menekültválság kezeléséről folyt a vita. A jövőben egyszerűbb lesz a civil szervezetek részvétele is a külföldi fejlesztésekben és segítségnyújtásokban; az ellenzékiek többször megemlítették, hogy az egyházakat kihagyják ebből a körből. A kritikák a rendszer nagyobb átláthatatlanságáról is szóltak.

A leglátványosabb napirendi pont azonban csak ezután jön: elkezdik tárgyalni Lázár János javaslatát egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről. Lázár azzal mutatta be a javaslatot: a túl nagy bürokrácia, benne a sok illetékkel, az állam versenyképességét csökkenti. A miniszter szerint azt az érzést kéne erősíteni, hogy az állam szolgálja a polgárt, nem uralkodik rajta. A 110 törvényt módosító csomag mellett számtalan illetéket ingyenessé tesznek. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadásáért például 1,2, az öröklés utáni tulajdonjog-bejegyzést 1,3, az adóigazolások kiállítása 1 milliárd forintba kerül, az erre elhasznált időről nem is szólva. Az adóreformról és az építésügyi egyszerűsítésr több részletéről nincsen még szó ebben a javaslatban, azokon még dolgoznak - tette hozzá. Igaz, a 160 négyzetméternél kisebb ingatlanok építését már most ingyenessé teszik. Okmányügyek, illetve örökléshez kapcsolódó tulajdoni bejegyzések lesznek ingyenesek. Évi négyszer ingyen adják ki az erkölcsi bizonyítványt is. Szintén nem kell majd fizetni a cégnyilvántartásért, az üzletek működésének engedélyezéséért, a számviteli beszámoló közzétételéért.

Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta erre: közigazgatási ügyekben egyet tudnak érteni a kormányban, a bürokráciacsökkentés szerintük is fontos, ám jó volna az államigazgatás nagyságát is csökkenteni. Az ellenzékiek szerint keveset adnak vissza abból, amivel a bürokráciát növelték az elmúlt években.

Ezek után két újabb Lázár-javaslat következik: a közös önkormányzati hivatalok szabályainak megváltoztatását tárgyalják meg, végül pedig a közbeszerzési törvény módosítása kerül a képviselők elé. Kovács Zoltán államtitkár azzal indokolta az önkormányzati törvény módosítását: előfordult, hogy kistelepülések nem kötöttek megállapodást közös hivatal létrehozására akkor sem, ha a kormányhivatal erre kötelezte őket. A megállapodások rendezése lassú volt a bíróságokon, a feladat pedig most az, hogy az elmaradás ne lehetetlenítse el a hivatalok munkáját. Így a kormányhivatal vezetőjének feladata lesz kijelölni a közös önkormányzatokat. Az MSZP-s Szabó Sándor szerint az önkormányzatok életébe való durva kormányzati beavatkozás folytatása a mostani törvény. Az önkormányzatok kivéreztetése tovább zajlik - fogalmazott. Szerinte sokkal inkább az ösztönzők erősítésével kéne az önkormányzatokkal együttműködni. A jobbikos Hegedűs Lorántné szerint nem erről van szó, valójában csak egy szükséghelyzetet akar kezelni a kormány, az igazi problémát viszont nem fogják orvosolni. Sallai R. Benedek szerint azt kéne kimondani, hogy a kormány lemondott a kistelepülésekről - ez volt egyébként a nap első LMP-s felszólalása, hat perc híján öt órával az ülés kezdete után.