Odaadták a NAV-ot az NGM-nek

Ma délután már meg is szavazták a parlamentben a javaslatot, amivel a NAV-ot az NGM alá tolják be. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap adta be az erről szóló indítványt, a kivételes sürgős eljárásban folyó vita a délelőtt folyt le, az ebédszünet után pedig elfogadták a törvényt.

Az NGM úgy indokolta a javaslatot: egy hatékony, kevésbé bürokratikus szervezetet kell felállítani. Az egyik legfontosabb változás - az ellenzékiek szerint gyakorlatilag az egész átalakítás egyetlen célja - az, hogy ezután az adóügyekért Tállai András NGM-államtitkár fog felelni. Tállai is arról beszélt ma, amikor a parlamentben bemutatta a javaslatot: a NAV eddig adóhivatal volt, most azonban központi hivatallá alakul vissza. Ő a legjelentősebb változásnak azt nevezte, hogy a regionális főigazgatóságok megszűnnek, így a mostani három szintről kétszintesre csökken a NAV struktúrája, a felső szint alatt közvetlenül a napi ügyintézéssel foglalkozó megyei hivatalok állnak majd. A következő lépés a NAV teljes átvilágítása lesz, ezt a jövő év közepén kezdődik el. A KDNP-s Hargitai János annyit tett ehhez hozzá: "ha a kormánytól távol van egy szervezet, az nem feltétlenül működik jól".

Amíg a kormánypártiak szerint a hatékonyság és az ügyfélbarátság kerül a középpontba, addig az ellenzéki képviselők a politikai átalakítást kritizálták a legtöbbet. Szerintük a központosítás nem csak az NGM vagy épp Tállai személye miatt lesz rossz, hanem azért is, mert a kormány közelsége csak tovább növeli a bürokráciát és az átláthatatlanságot. Azt is problémásnak látják, hogy a NAV új vezetője nem csak kormánytag, hanem parlamenti képviselő is.

Összeolvad a 19 megyei, 3 fővárosi és egy kiemelt adó- és vámigazgatóság is. Fellebbviteli igazgatóság jön létre, a képzési intézet és a bűnügyi főigazgatóság pedig többé nem lesz önálló költségvetési szerv.

A javaslat nem csak a NAV-ot szervezi át: előírják, hogy tíz százalékkal kevesebb népegészségügyi termékadót kell fizetnie annak a cégnek, amely egészségügyi programokat finanszíroz.

Kellemes meglepetést kaptak a politikusrokonok a ma elfogadott NAV-törvénybe rejtve. A törvényjavaslat ugyanis úgy rendelkezik: míg eddig a közjogi méltóságok hozzátartozóinak cégét zárhatták ki a közbeszerzésekből (kivéve az Nyrt.-ket), addig ezután csak a velük egy háztartásban élőket. Ráadásul a törvénynek ez a rendelkezése a többi törvényszakasszal ellentétben nem 2016. január 1-jével lép életbe, hanem visszamenőlegesen, már idén novembertől.

Huszonnégy törvényt fogadtak el

Nem ez volt az egyetlen szavazás a mai ülésen: kéttucatnyi törvényt fogadtak el ma.

- Döntöttek az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosításról, amit egyszer idén már elfogadtak, de az Alkotmánybíróság visszaküldte. A kormánypártok most az előterjesztés előhaszonbérleti jogosultságának eltörlésére, valamint a védett természeti területekre vonatkozó részeit hagyták meg.  Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy egyes védett természeti területek esetében a vagyonkezelést a Nemzeti Földalap gazdasági elvek alapján gyakorolná. Ezeket a rendelkezéseket elhagyták a törvény szövegéből. Megmaradt viszont az a rendelkezés, amely szerint egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határidejét 3 évvel meghosszabbítják.

- Szavaztak a rendvédelmi dolgozók jogviszonyát rendező törvényről. Ez a törvényjavaslat nem ment át az eredeti formájában: a kétharmados részeket igénylő szavazáson nem lett meg a minősített többség. Átlagosan 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére 2016-ban. A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is már jövőre. Emellett rendezi a más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat és a rendfokozat kérdéseit, továbbá rögzíti az illetményre és szabadságra vonatkozó garanciális rendelkezéseket külföldre vezénylés esetén. Az a rész nem került be a végleges szövegbe, amellyel a médiát kötelezték volna arra, hogy vegyék fel dolgozóik közé a nemzetbiztonságisokat.

- A szabálysértési törvénynél szintén nem ment át az összegző módosító javaslat, enélkül fogadták el a törvényt. Az új szabályokkal már a 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül. A fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. Mivel az eljáró szervek számos esetben nem tudják a lefoglalásról a helyszínen meghozni a határozatot, bevezetik az ideiglenes elvétel intézményét. Törvényi szintre emelik a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának elhalasztására, valamint félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket. Új szabálysértési tényállás lett a közérdekű üzem működésének bűncselekményi szintet el nem érő megzavarása.

- Nemzetközi egyezményeket is elfogadtak: megszavazták a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcseréről szóló megállapodás kihirdetését. Megadták a parlamenti engedélyt az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetésére is. Rábólintottak három magyar-kazah egyezményre is, ezek az elítéltek átszállításáról, a jogsegélyről és a kiadatásról szólnak. Szintén megadták az engedélyt a magyar-koszovói bűnügyi jogsegélyről szóló megegyezés kihirdetésére.

- Döntöttek a kéményseprő-ipart szabályozó törvény átírásáról. Az önkormányzatok dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat.

- Energetikai törvényeket is módosítottak. Egységes sugárvédelmi hatóság jön létre azzal, hogy január 1-jétől egyes sugárvédelmi feladatok az Országos Atomenergia Hivatalhoz kerülnek. Mivel a villamosenergia-piacon a jövőben lehetőség lesz a napon belüli kereskedésre is, a jogszabály is ehhez igazodik. A földgáztörvény módosítása könnyebbé teszi az egyetemes szolgáltató engedélyének visszavonását.

- Folytatódik a bürokráciacsökkentés: ma elfogadták több hatósági eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetését. Ingyenes lesz az erkölcsi bizonyítvány kiállítása, több esetben a személyazonosító okmányok pótlása, ingyen állítják ki a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás. A személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke is megszűnik, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, de az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is. Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki. Az építési engedélyeket is ingyen adják ki a jövőben, ha az építendő ház nem nagyobb 160 négyzetméternél. A változtatás emellett csökkenti az örökléssel összefüggő tulajdonjog és haszonélvezeti jog költségeit is. Az adóhatósági igazolásokat is ingyenesen adják majd ki. A vállalkozásoknak a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell a jövőben igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.

- Szintén átírták a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatását rendező törvényt. Secembertől a hatóságok információt cserélhetnek a jogellenesen kivitt kulturális javakról. A visszaszolgáltatási eljárás indítására a tudomásra jutástól számított egy év helyett három évig van lehetőség a jövőben.

- Elfogadták az árubemutatóval egybekötött termékegyesítésről szóló törvényt, a képviselők reményei szerint így megnehezítenék, hogy a jövőben becsapják az árubemutatók résztvevőit irreálisan magas áru termékekkel és a rájuk adott hitelekkel.

- Átírták a csődeljárás és a felszámolási eljárás szabályait. A csődeljárások vitatott követelései közé sorolta azokat a követeléseket, amelyeket egy másik követelés biztosítása érákekében elrendelt bűnügyi zárlat keretében lefoglaltak és a végrehajtói letéti számlára befizettek.

- Módosították a kgfb-törvényt: a jövőben az újonnan belépőknek nem kínálhatnak nagyobb kedvezményt, mint amit a régieknek is megadnak.

- Honvédelmi és hadigondozási törvényeket módosítottak - a javaslattal azok a második világháborús hadiárvák is kaphatnak állami támogatást, akiktől a régi rendszerben ezt politikai okok miatt tagadták meg.

- Átírták a Nemzeti Kulturális Alap törvényét: az NKA szakmai bizottságai tagjainak egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölheti majd.

- Megadták a felsőoktatási bérek emelésének törvényi hátterét, módosították a doktori képzés feltételeit és jövő július 1-től a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrehozták a Pallasz Athéné Egyetemet.

Később délután kezdődhet meg a vita a bankadó csökkentéséről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslata kedvezményeket tartalmaz azoknak a bankoknak, amelyek növelik vállalati és lakossági hitelállományukat. Vitát tartanak ma még a sporttörvényről és építésügyi szabályokról is.

"Kubatov legyőzte Kósát"

Firtl Mátyás a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság nevében úgy vezette fel a sporttörvényről szóló javaslatot: a cél az, hogy békés, biztonságos, család- és gyerekbarát környezet legyen a stadionokban, könnyebb legyen jegyet venni. A mostani szabályozás nem nézőbarát, emiatt racionalizálni kell azt - mondta. A bizottsági ülésre meghívták több szurkolói csoport képviselőit is, akik elmondták, milyen problémáik vannak a mostani beléptetéssel - mondta el. Ezután normál és kiemelt kockázatú minősítéseket kaphat egy-egy meccs.

A bizottság képviselője, ahogy Sávolt Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is arról beszélt, hogy a szurkolók kéréseit teljesítik. Azt már nem tette hozzá egyikük sem, hogy pont a szurkolók egyik legfontosabb kérése nem valósul meg: a regisztrációt nem törlik el. A kiemelt kockázatú meccseknél kötelező marad, a normál kockázatúaknál nem. A szurkolói kártya sem lesz kötelező, de a hazai vagy a vendégcsapat is kérheti, hogy tegyék kötelezővé. Arról pedig egy minősítő bizottság dönt, hogy kiemelt lesz-e egy meccs. (Igaz, az államtitkár azt is megemlítette: fontos, hogy a futballklubok függetlenítsék magukat az állami támogatástól - ha ez megvalósulna, az talán még a regisztráció eltörlésénél is nagyobb meglepetés volna.) Egy szurkolóbarát rendelkezést valóban meghoznak: nem írhatják elő, hogy csak a klubok által utaztatott szurkolókat engedjék be meccsre.

Egy sok-sok éve elkövetett hibát próbálnak meg legalább részben korrigálni - így kommentálta az MSZP-s Varga László a terveket. "A magyar labdarúgás az ultrák, szurkolók nélkül nem lesz olyan, amilyennek szeretnénk látni" - mondta, és azt kérte, hogy a regisztrációt legalább bizonyos szektorokban ne tegyék kötelezővé. Szerinte az elmúlt években ahelyett, hogy néhány rendbontó dolgát megnehezítették volna, mára már nevetségessé tették a nézőszámokat. Gyakran baráti táborok találkozásánál volt indokolatlanul sok rendőr, máskor jóval több rendfenntartó volt kint a meccseken, mint mondjuk vendégszurkoló - sorolta. Azt azonban minden pozitívum mellett nem rendezi a javaslat, hogy a Ferencvárosnál továbbra is ragaszkodnak a kötelező regisztrációhoz a hazai és a vendégmeccseikre is - tette hozzá. A vitában egyébként Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke nem vett részt.

A jobbikos Szilágyi György azzal kezdte: legalább az MSZP-s képviselő felszólalása alatt meg tudott nyugodni, abban volt szakmaiság, a kormányoldal demagógiájával ellentétben. Szomorú, hogy a végleges törvényszövegből az látszik, hogy a szurkolókkal vezetett egyeztetést eddig pártoló Kósa Lajos alulmaradt Kubatov Gáborral szemben - fogalmazott. Az LMP-s Ikotity István is arról beszélt: a kormány nem gondolta át a korábbi lépéseit, ehhez képest ez a mostani lépés is csak kármentés.