Odaadták a NAV-ot az NGM-nek
Ma délután már meg is szavazták a parlamentben a javaslatot, amivel a NAV-ot az NGM alá tolják be. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap adta be az erről szóló indítványt, a kivételes sürgős eljárásban folyó vita a délelőtt folyt le, az ebédszünet után pedig elfogadták a törvényt.
Az NGM úgy indokolta a javaslatot: egy hatékony, kevésbé bürokratikus szervezetet kell felállítani. Az egyik legfontosabb változás - az ellenzékiek szerint gyakorlatilag az egész átalakítás egyetlen célja - az, hogy ezután az adóügyekért Tállai András NGM-államtitkár fog felelni. Tállai is arról beszélt ma, amikor a parlamentben bemutatta a javaslatot: a NAV eddig adóhivatal volt, most azonban központi hivatallá alakul vissza. Ő a legjelentősebb változásnak azt nevezte, hogy a regionális főigazgatóságok megszűnnek, így a mostani három szintről kétszintesre csökken a NAV struktúrája, a felső szint alatt közvetlenül a napi ügyintézéssel foglalkozó megyei hivatalok állnak majd. A következő lépés a NAV teljes átvilágítása lesz, ezt a jövő év közepén kezdődik el. A KDNP-s Hargitai János annyit tett ehhez hozzá: "ha a kormánytól távol van egy szervezet, az nem feltétlenül működik jól".
Amíg a kormánypártiak szerint a hatékonyság és az ügyfélbarátság kerül a középpontba, addig az ellenzéki képviselők a politikai átalakítást kritizálták a legtöbbet. Szerintük a központosítás nem csak az NGM vagy épp Tállai személye miatt lesz rossz, hanem azért is, mert a kormány közelsége csak tovább növeli a bürokráciát és az átláthatatlanságot. Azt is problémásnak látják, hogy a NAV új vezetője nem csak kormánytag, hanem parlamenti képviselő is.
A javaslat nem csak a NAV-ot szervezi át: előírják, hogy tíz százalékkal kevesebb népegészségügyi termékadót kell fizetnie annak a cégnek, amely egészségügyi programokat finanszíroz.
Kellemes meglepetést kaptak a politikusrokonok a ma elfogadott NAV-törvénybe rejtve. A törvényjavaslat ugyanis úgy rendelkezik: míg eddig a közjogi méltóságok hozzátartozóinak cégét zárhatták ki a közbeszerzésekből (kivéve az Nyrt.-ket), addig ezután csak a velük egy háztartásban élőket. Ráadásul a törvénynek ez a rendelkezése a többi törvényszakasszal ellentétben nem 2016. január 1-jével lép életbe, hanem visszamenőlegesen, már idén novembertől.
Huszonnégy törvényt fogadtak el
Nem ez volt az egyetlen szavazás a mai ülésen: kéttucatnyi törvényt fogadtak el ma.
- Döntöttek az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosításról, amit egyszer idén már elfogadtak, de az Alkotmánybíróság visszaküldte. A kormánypártok most az előterjesztés előhaszonbérleti jogosultságának eltörlésére, valamint a védett természeti területekre vonatkozó részeit hagyták meg. Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy egyes védett természeti területek esetében a vagyonkezelést a Nemzeti Földalap gazdasági elvek alapján gyakorolná. Ezeket a rendelkezéseket elhagyták a törvény szövegéből. Megmaradt viszont az a rendelkezés, amely szerint egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határidejét 3 évvel meghosszabbítják.
- Szavaztak a rendvédelmi dolgozók jogviszonyát rendező törvényről. Ez a törvényjavaslat nem ment át az eredeti formájában: a kétharmados részeket igénylő szavazáson nem lett meg a minősített többség. Átlagosan 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére 2016-ban. A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is már jövőre. Emellett rendezi a más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat és a rendfokozat kérdéseit, továbbá rögzíti az illetményre és szabadságra vonatkozó garanciális rendelkezéseket külföldre vezénylés esetén. Az a rész nem került be a végleges szövegbe, amellyel a médiát kötelezték volna arra, hogy vegyék fel dolgozóik közé a nemzetbiztonságisokat.
- A szabálysértési törvénynél szintén nem ment át az összegző módosító javaslat, enélkül fogadták el a törvényt. Az új szabályokkal már a 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül. A fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. Mivel az eljáró szervek számos esetben nem tudják a lefoglalásról a helyszínen meghozni a határozatot, bevezetik az ideiglenes elvétel intézményét. Törvényi szintre emelik a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának elhalasztására, valamint félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket. Új szabálysértési tényállás lett a közérdekű üzem működésének bűncselekményi szintet el nem érő megzavarása.
- Nemzetközi egyezményeket is elfogadtak: megszavazták a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcseréről szóló megállapodás kihirdetését. Megadták a parlamenti engedélyt az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetésére is. Rábólintottak három magyar-kazah egyezményre is, ezek az elítéltek átszállításáról, a jogsegélyről és a kiadatásról szólnak. Szintén megadták az engedélyt a magyar-koszovói bűnügyi jogsegélyről szóló megegyezés kihirdetésére.
- Döntöttek a kéményseprő-ipart szabályozó törvény átírásáról. Az önkormányzatok dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat.
- Energetikai törvényeket is módosítottak. Egységes sugárvédelmi hatóság jön létre azzal, hogy január 1-jétől egyes sugárvédelmi feladatok az Országos Atomenergia Hivatalhoz kerülnek. Mivel a villamosenergia-piacon a jövőben lehetőség lesz a napon belüli kereskedésre is, a jogszabály is ehhez igazodik. A földgáztörvény módosítása könnyebbé teszi az egyetemes szolgáltató engedélyének visszavonását.
- Folytatódik a bürokráciacsökkentés: ma elfogadták több hatósági eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetését. Ingyenes lesz az erkölcsi bizonyítvány kiállítása, több esetben a személyazonosító okmányok pótlása, ingyen állítják ki a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás. A személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke is megszűnik, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, de az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is. Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki. Az építési engedélyeket is ingyen adják ki a jövőben, ha az építendő ház nem nagyobb 160 négyzetméternél. A változtatás emellett csökkenti az örökléssel összefüggő tulajdonjog és haszonélvezeti jog költségeit is. Az adóhatósági igazolásokat is ingyenesen adják majd ki. A vállalkozásoknak a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell a jövőben igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.
- Szintén átírták a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatását rendező törvényt. Secembertől a hatóságok információt cserélhetnek a jogellenesen kivitt kulturális javakról. A visszaszolgáltatási eljárás indítására a tudomásra jutástól számított egy év helyett három évig van lehetőség a jövőben.
- Elfogadták az árubemutatóval egybekötött termékegyesítésről szóló törvényt, a képviselők reményei szerint így megnehezítenék, hogy a jövőben becsapják az árubemutatók résztvevőit irreálisan magas áru termékekkel és a rájuk adott hitelekkel.
- Átírták a csődeljárás és a felszámolási eljárás szabályait. A csődeljárások vitatott követelései közé sorolta azokat a követeléseket, amelyeket egy másik követelés biztosítása érákekében elrendelt bűnügyi zárlat keretében lefoglaltak és a végrehajtói letéti számlára befizettek.
- Módosították a kgfb-törvényt: a jövőben az újonnan belépőknek nem kínálhatnak nagyobb kedvezményt, mint amit a régieknek is megadnak.
- Honvédelmi és hadigondozási törvényeket módosítottak - a javaslattal azok a második világháborús hadiárvák is kaphatnak állami támogatást, akiktől a régi rendszerben ezt politikai okok miatt tagadták meg.
- Átírták a Nemzeti Kulturális Alap törvényét: az NKA szakmai bizottságai tagjainak egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölheti majd.
- Megadták a felsőoktatási bérek emelésének törvényi hátterét, módosították a doktori képzés feltételeit és jövő július 1-től a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrehozták a Pallasz Athéné Egyetemet.
Később délután kezdődhet meg a vita a bankadó csökkentéséről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslata kedvezményeket tartalmaz azoknak a bankoknak, amelyek növelik vállalati és lakossági hitelállományukat. Vitát tartanak ma még a sporttörvényről és építésügyi szabályokról is.
"Kubatov legyőzte Kósát"
Firtl Mátyás a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság nevében úgy vezette fel a sporttörvényről szóló javaslatot: a cél az, hogy békés, biztonságos, család- és gyerekbarát környezet legyen a stadionokban, könnyebb legyen jegyet venni. A mostani szabályozás nem nézőbarát, emiatt racionalizálni kell azt - mondta. A bizottsági ülésre meghívták több szurkolói csoport képviselőit is, akik elmondták, milyen problémáik vannak a mostani beléptetéssel - mondta el. Ezután normál és kiemelt kockázatú minősítéseket kaphat egy-egy meccs.
A bizottság képviselője, ahogy Sávolt Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is arról beszélt, hogy a szurkolók kéréseit teljesítik. Azt már nem tette hozzá egyikük sem, hogy pont a szurkolók egyik legfontosabb kérése nem valósul meg: a regisztrációt nem törlik el. A kiemelt kockázatú meccseknél kötelező marad, a normál kockázatúaknál nem. A szurkolói kártya sem lesz kötelező, de a hazai vagy a vendégcsapat is kérheti, hogy tegyék kötelezővé. Arról pedig egy minősítő bizottság dönt, hogy kiemelt lesz-e egy meccs. (Igaz, az államtitkár azt is megemlítette: fontos, hogy a futballklubok függetlenítsék magukat az állami támogatástól - ha ez megvalósulna, az talán még a regisztráció eltörlésénél is nagyobb meglepetés volna.) Egy szurkolóbarát rendelkezést valóban meghoznak: nem írhatják elő, hogy csak a klubok által utaztatott szurkolókat engedjék be meccsre.
Egy sok-sok éve elkövetett hibát próbálnak meg legalább részben korrigálni - így kommentálta az MSZP-s Varga László a terveket. "A magyar labdarúgás az ultrák, szurkolók nélkül nem lesz olyan, amilyennek szeretnénk látni" - mondta, és azt kérte, hogy a regisztrációt legalább bizonyos szektorokban ne tegyék kötelezővé. Szerinte az elmúlt években ahelyett, hogy néhány rendbontó dolgát megnehezítették volna, mára már nevetségessé tették a nézőszámokat. Gyakran baráti táborok találkozásánál volt indokolatlanul sok rendőr, máskor jóval több rendfenntartó volt kint a meccseken, mint mondjuk vendégszurkoló - sorolta. Azt azonban minden pozitívum mellett nem rendezi a javaslat, hogy a Ferencvárosnál továbbra is ragaszkodnak a kötelező regisztrációhoz a hazai és a vendégmeccseikre is - tette hozzá. A vitában egyébként Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke nem vett részt.
A jobbikos Szilágyi György azzal kezdte: legalább az MSZP-s képviselő felszólalása alatt meg tudott nyugodni, abban volt szakmaiság, a kormányoldal demagógiájával ellentétben. Szomorú, hogy a végleges törvényszövegből az látszik, hogy a szurkolókkal vezetett egyeztetést eddig pártoló Kósa Lajos alulmaradt Kubatov Gáborral szemben - fogalmazott. Az LMP-s Ikotity István is arról beszélt: a kormány nem gondolta át a korábbi lépéseit, ehhez képest ez a mostani lépés is csak kármentés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.