Nagy megszorítások kellenének, hogy valóra váljon Orbán álma

A szokásosnál jóval kisebb, alig ötperces késéssel indult meg a parlament első idei ülésnapja. A munka Orbán Viktor felszólalásával kezdődött el - a miniszterelnök az év végi gazdasági zárásáról és a 2016-os év elindításáról, valamint a téli szünet alatti fontosabb döntésekről beszélt.

A miniszterelnök szerint "szép teljesítmény" a magyar költségvetési hiány alakulása, azonban nem lehetünk elégedettek, mert nominálisan így is nőtt a hiány. A növekedés megállításához előbb-utóbb nullás költségvetésre lesz szükség - mondta. (Ez a mostani helyzetben persze csak hatalmas megszorítások után valósulhatna meg, pontos időtervet azonban nem mondott a miniszterelnök.)

A munkanélküliség tovább csökken, a gazdasági növekedés pedig 2,9 százalékos volt, amivel az EU élvonalában vagyunk (valójában a 11. helyen, de így is jóval az átlag felett) - értékelt a kormányfő.

A cél most Orbán szerint a polgári berendezkedés felépítése - ehhez szerinte most már megvannak a stabil pénzügyi alapjaink. A legfontosabb most az adócsökkentés "bevallottan kísérleti jelleggel", hogy teszteljék, mekkora lyukat üt a költségvetésben a sertésáfa és a lakások áfájának csökkentése - ezeknek a hatásait majd a tavasszal értékelik, valamint az otthonteremtés könnyítése és a családok megerősítése - mondta.

Ami a béremeléseket illeti, szerinte most elmentünk az ország teljesítőképességének határáig. Üzent a kormányfő a tanároknak is: arról beszélt, hogy minden béremelésnél lehet nagyobbat kérni.

Orbán bemutatta a télen meghozott döntéseket a csokról - ebben a már ismert információkon kívül azt mondta el: az állami lakáskasszáról még folynak az egyeztetések és a viták.

A legnagyobb kihívás azonban nem gazdasági, hanem társadalmi lesz a miniszterelnök szerint idén, a migránskérdés. Brüsszel be akarja engedni és szállítani a migránsokat, majd szétosztani, a magyar kormány ezt nem fogadja el - mondta az EU-csúcsról Orbán.

A Jobbikból Vona Gábor úgy válaszolt: a gazdasági lehetőségeinkhez képest keveset fordítunk például az egészségügyre, az oktatásra, vagy épp az elvándorlás megállítására. Érdemes volna a korrupcióval is foglalkozni, különösen a miniszterelnök közvetlen környezetében előforduló korrupcióval - mondta. A pártja támogatja az alaptörvény módosítását, de abban a formában, ahogy a Fidesz azt szeretné, nem.

Harrach Péter (KDNP) a menekültügyről beszélt, amikor Orbán felszólalására reagált: szerinte a keleti embernek az otthonról sajátos véleménye van, ahogy a vendégről és a betolakodóról is.

Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint hiába dolgoznak több millióan Magyarországon, ha nem tudnak belőle megélni. Szerinte a hétvégi tüntetés követelései jogosak voltak.

Kósa Lajos (Fidesz) szerint az a magyar választók nagy türelmét jelzi, hogy az MSZP elnöke békésen tudott sétálni a tüntetők között. A magyarok jövedelmi helyzete most százszor jobb, mint 2010 előtt volt - mondta. Az oktatásügyi vitához Kósa azt tette hozzá: "ne üljünk fel annak a statisztikák által megcáfolt butaságnak, hogy a magyar általános iskolások leterheltebbek lennének, mint az OECD-átlag (...) lehet, hogy rosszul terheljük őket, lehet, hogy nem megfelelő a tananyag, de konkrétan az OECD iskoláiban a gyerekek jobban terheltek."

Orbán Viktor azt válaszolta a képviselőknek: a népességfogyást valóban nem bevándorlással, hanem a családtámogatási rendszer megerősítésével kell megoldani, ez a következő 15 év egyik legfontosabb kérdése lesz. A globális világrend igazságossá tétele fontos szempont, de a migránsok mostani érkezését ez nem oldja meg - válaszolta Schiffernek. A szabadkereskedelemről szerinte elvi a nézetkülönbség, a Fidesz szerint jó szabadkereskedelem és rosszul szabályozott létezik. Ha nincs exportunk, a mostani életszínvonalunkat sem vagyunk képesek tartani - mondta.

A miniszterelnök szerint az sem igaz, hogy kevesebbet költenének az oktatásra. Minden évben többet költenek az egészségügyre és az oktatásra is - fogalmazott. "Nem vitatom el, hogy a pedagógusok a 40 és a 25 százalékos után most egy 18 százalékos béremelést akarnak, megértem ezt, csak ez nem lehetséges" - foglalkozott a tanárok petíciójának 25 pontja közül egyetlennel.Az ellenzékiek az oktatásüggyel foglalkoztak a napirend előtt: a jobbikos Dúró Dóra arról beszélt, hogy a tanárok a rossz tankönyveknek most már inkább a fűtőértékét kezdik értékelni, az LMP-s Ikotity István pedig azt mondta, hogy a biciklit nem túltolták, hanem kormány és fék nélkül egyensúlyoz a szakadék szélén. Egyedül az MSZP napirend előttijében nem az oktatásügy volt a téma, akkor az egészségügy rossz helyzetéről esett szó. Rétvári Bence államtitkár szerint nem kéne azt mondani, hogy az egészségügy csatlakozott a tanárok tüntetéséhez, hiszen csak néhány szervezet vezetői csatlakoztak, az pedig nem igaz, hogy megfélemlítenék, aki aláírta a tanárok petícióját, mert az egy nyilvános aláírásgyűjtés volt. Azt is hozzátette: évről évre többet költenek a pedagógusok béreire.

Még nincs itt az alkotmánymódosítás

A heti napirendi tervben az igazán fontos nem az, hogy milyen törvényekről lesz szó, hanem egy olyan javaslat, ami kimaradt: a következő két hétben egyáltalán nem kerülne szóba az alkotmány módosítása. Hiába jelzi a kormány azt, hogy ha az ellenzék nem segít kétharmadot összehozni ahhoz, hogy terrorveszély idején nagyobb hatásköre legyen a kormánynak, akkor "emberekhez fordulnak", egyelőre be sem nyújtották az erről szóló tervezetet.

Így viszonylag kisebb érdeklődést kiváltó ügyekkel fognak foglalkozni a következő hetekben. Ma az interpellációk és az azonnali kérdések után mindössze két nagy port nem felverő törvényjavaslatról - 2017 Arany János Emlékévvé nyilvánításáról és egy magyar-dél-koreai katonai adatcsere-egyezményről - tárgyalnak Kövér javaslata szerint. Holnap a tao és más sporttámogatások rendszerének átalakítása hozhat nagyobb vitát, valamint a postai szolgáltatásokról szóló javaslat, amellyel a posta szerződéseit és adatait kivennék az infótörvény hatálya alól, e kettőn kívül csak nemzetközi egyezményeket és a konzuli védelem szabályait beszélik át. Végül jövő hétfőn pedig szokás szerint mindössze a kérdések és az azonnali kérdések kerülnek a képviselők elé.

A Jobbikból Vona Gábor úgy válaszolt: a gazdasági lehetőségeinkhez képest keveset fordítunk például az egészségügyre, az oktatásra, vagy épp az elvándorlás megállítására. Érdemes volna a korrupcióval is foglalkozni, különösen a miniszterelnök közvetlen környezetében előforduló korrupcióval - mondta. A pártja támogatja az alaptörvény módosítását, de abban a formában, ahogy a Fidesz azt szeretné, nem.

Harrach Péter (KDNP) a menekültügyről beszélt, amikor Orbán felszólalására reagált: szerinte a keleti embernek az otthonról sajátos véleménye van, ahogy a vendégről és a betolakodóról is.

Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint hiába dolgoznak több millióan Magyarországon, ha nem tudnak belőle megélni. Szerinte a hétvégi tüntetés követelései jogosak voltak.

Kósa Lajos (Fidesz) szerint az a magyar választók nagy türelmét jelzi, hogy az MSZP elnöke békésen tudott sétálni a tüntetők között. A magyarok jövedelmi helyzete most százszor jobb, mint 2010 előtt volt - mondta. Az oktatásügyi vitához Kósa azt tette hozzá: "ne üljünk fel annak a statisztikák által megcáfolt butaságnak, hogy a magyar általános iskolások leterheltebbek lennének, mint az OECD-átlag (...) lehet, hogy rosszul terheljük őket, lehet, hogy nem megfelelő a tananyag, de konkrétan az OECD iskoláiban a gyerekek jobban terheltek."

Orbán Viktor azt válaszolta a képviselőknek: a népességfogyást valóban nem bevándorlással, hanem a családtámogatási rendszer megerősítésével kell megoldani, ez a következő 15 év egyik legfontosabb kérdése lesz. A globális világrend igazságossá tétele fontos szempont, de a migránsok mostani érkezését ez nem oldja meg - válaszolta Schiffernek. A szabadkereskedelemről szerinte elvi a nézetkülönbség, a Fidesz szerint jó szabadkereskedelem és rosszul szabályozott létezik. Ha nincs exportunk, a mostani életszínvonalunkat sem vagyunk képesek tartani - mondta.

A miniszterelnök szerint az sem igaz, hogy kevesebbet költenének az oktatásra. Minden évben többet költenek az egészségügyre és az oktatásra is - fogalmazott. "Nem vitatom el, hogy a pedagógusok a 40 és a 25 százalékos után most egy 18 százalékos béremelést akarnak, megértem ezt, csak ez nem lehetséges" - foglalkozott a tanárok petíciójának 25 pontja közül egyetlennel. -->