Évi 250 ezer szíriai menekült érkezne az EU-ba?

A menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodásnak van egy nemhivatalos és nem is rögzített része, amely szerint az Európai Unió átvesz Törökországtól évente 250 ezer szíriai menekültet - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német újság a válság legális menekültkontingensek átvételén alapuló kezelésének elméletét kidolgozó kutatóintézet vezetőjére hivatkozva.

Gerald Knaus, az európai stabilitási kezdeményezés (European Stability Initiative - ESI) nevű berlini intézet vezetője a lapnak elmondta: "a török fél elvárja, hogy az európaiak néhány héten belül hozzákezdjenek éves szinten nagyjából 250 ezer Törökországban tartózkodó szíriai befogadásának".

A Welt am Sonntag hozzátette, hogy nyilvánvalóan az ilyen kontingensek - előre rögzített létszámú csoportok - átvétele volt Ankara egyik feltétele az EU-val kötött megállapodáshoz. Hivatalos megállapodásokat nem rögzítettek az ügyben, de szóbeli ígéretek voltak, és a török vezetés "nyilvánvalóan számít a kulisszák mögött tett ígéret teljesítésére".

Ugyanakkor - mondta Gerald Knaus - az európaiak látni akarják, hogy valóban elcsitul-e a menekülthullám az Égei-tengeren, mielőtt vállalják további menekültkontingensek befogadásának terhét. A török félnek pedig az éves kontingensek átvételénél sokkal fontosabb a megállapodás részeként kilátásba helyezett vízumkönnyítés - tette hozzá az ESI vezetője.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy az 1999-ben alapított, Európa délkeleti régiójával foglalkozó független politikai kutatóintézet javaslatain alapul a válságkezelő terv, és Gerald Knaus "ebben a kérdésben szoros kapcsolatban áll a legtöbb releváns kormánnyal, intézménnyel és szervezettel". 

Az eredeti gondolat az volt, hogy a menekültek átvételére hajlandó uniós tagországok ellenőrzött, legális módon áttelepítenek területükre egy meghatározott létszámú csoportot, Törökország pedig a görög szigetekre - vagyis az EU területére - illegálisan átkelő valamennyi embert visszafogadja, függetlenül attól, hogy közülük ki szorul nemzetközi védelemre. 

A terv egy "európai megoldásról" szól, amelyben valamennyi uniós tag kiveszi a részét az áttelepítés terheiből és költségeiből. Ténylegesen viszont csak egy szűk csoport, a hajlandók koalíciója néven is ismert országcsoport hajlandó erre, és még a Görögországból és Olaszországból áttelepítendő 160 ezer menekült ügyét sem sikerült előmozdítani - mutatott rá Boris Kálnoky, a Welt am Sonntag írásának szerzője.

Az EU-Törökország megállapodás azon pontjának végrehajtása is vontatottan halad, miszerint vissza kell küldeni az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket.

Ezzel kapcsolatban Gerald Knaus a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a görög hatóságok valószínűleg nem is akarják valamennyi szíriai menekültet visszaküldeni. Meglehet, hogy a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúakat nem toloncolják vissza Törökországba.

A szakértő az uniós menekültügyi rendszer teljes átszervezését célzó brüsszeli javaslatokról azt mondta, érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért éppen a válságkezelő megállapodás végrehajtásának súlyos nehézségei közepette áll elő az elképzeléseivel. Hangsúlyozta, hogy abból sem valósult meg semmi, amit tavaly elhatározott az EU, és a Törökországgal kötött megállapodás végrehajtásával is az a legnagyobb gond, hogy nem történtek meg a szükséges előkészületek.

Ezért jobb lenne, ha a brüsszeli bizottság nagyívű elgondolások beterjesztése helyett inkább megoldaná az aktuális gondokat, mert a mostani helyzet olyan, mintha "le akarna futni egy maratont valaki, aki még járni sem tud".

A menekültek uniós tagországok közötti automatikus szétosztása "politikailag kivitelezhetetlen, és értelmetlen is, mert az érintettek nem akarnának olyan országban maradni, amelyben nem akarnak élni", a brüsszeli terv így nem más, mint "habverés" - vélekedett Gerald Knaus.