Migráció: inkább fizetne az EU

Egy nyári menekültáradat megelőzésével próbálkoznak mai luxemburgi ülésükön az Európai Unió belügy- és igazságügy-miniszterei, miután a Törökországgal kötött, márciusi megállapodással sikerült megfékezni a Görögországon át érkezők hullámát. Az embercsempészek viszont a Földközi-tengerre váltottak át, Észak-Afrikából mennek az olasz partokra, a török–görög átkelésnél sokkal veszélyesebb úton. Idén eddig 45 ezren értek partot Olaszországban, ez nagyjából megfelel az egy évvel korábbinak – az igazi áradat azonban tavaly is az év második felében indult meg.

Az illetékeseket most az aggasztja, hogy tömegessé válik az afrikaiak bevándorlása Európába, amin úgy akarnak segíteni – írta uniós forrásokra hivatkozva a Reuters –, hogy ennek megfékezéséhez kötik a fejlesztési segélyeket, illetve a kereskedelmi kapcsolatokat. Külön téma lesz az ülésen Líbia, ahol nincs működő kormány, így az embercsempészek zavartalanul dolgozhatnak. (Olaszország és Líbia között korábban volt megállapodás arról, hogy Tripoli féken tartja az embercsempészeket fejlesztési pénzekért cserébe, de akkor még Silvio Berlusconi, illetve Kadhafi volt hatalmon.)

A márciusi egyezség egyik kulcskérdése volt, hogy ha Törökország féken tartja a menekülteket, akkor gyorsan megkapja az uniós vízummentességet, amennyiben teljesíti ennek feltételeit. Utóbbi egyelőre leállt, miután a török államfő, Recep Tayyip Erdogan közölte, hogy nem módosítják a terrorizmussal kapcsolatos törvényeket; a márciusban még esélyesnek tűnő júniusi vízummentességből nem lesz semmi, de az őszi is kétséges. Nemrég még az is elképzelhetőnek tűnt, hogy Grúzia nyáron megkaphatja a vízummentességet, most azonban ezt is ellenzik az EU legnagyobb országai, élükön Németországgal. Berlin részben az erősödő hazai bevándorlóellenesség miatt nem erőltetné újabb országok polgárainak szabad beutazását, részben pedig Ukrajna miatt. Kijev szintén arra vár, hogy megkapják a vízummentes utazás jogát a schengeni övezetben, ez azonban nagyban függ az orosz–ukrán konfliktus rendezésétől, illetve az EU és Oroszország viszonyától is.

A következő öt évben az Európai Unió 8 milliárd eurót adna fejlesztési segélyek és más támogatások formájában azoknak az országoknak, amelyek közreműködnek a bevándorlási hullám megfékezésében. Az ajánlat a küldő országoknak és a szegény tranzitországoknak szól – derül ki az Európai Bizottság e héten ismertetett javaslatából. A felajánlott összeget a tagországoknak kellene összeadniuk. A Törökországgal kötött márciusi megállapodás szerint Ankarát az EU összesen 6 milliárd euróval támogatja a menekültek ellátásában, ennek a fele kerülne ki a meglevő közös büdzséből, a többit ugyancsak a tagoknak kellene befizetniük.