Több mint nyolcezren kértek segítséget az alapvető jogok biztosától

Az alapvető jogok biztosának 2015-ös beszámolója volt a parlament mai fő témája. Tavaly a korábbi évhez képest ötven százalékkal több beadvány érkezett, 8240-en fordultak hozzájuk - mondta Székely László. Az ügyfélforgalom növekedéséhez százas nagyságrendben járultak hozzá az Amnesty International egyes tagállami szervezeteinek tömeges, azonos tartalmú beadványai. Ezekben az Egyesült Államokból és Európából érkezett beadványokban kérték a migránsüggyel kapcsolatos jogszabályok alkotmánybírósági kontrollját.

Jelentős az ügyhátralék, több mint 3600 ügy húzódott át erre az évre; ennek egyik oka, hogy a hivatal feladatai bővültek a kínzás és más embertelen vagy megalázó bánásmód elleni ENSZ-egyezménynek a nemzeti ellenőrzésével - részletezte.

Székely László közölte, Magyarországon négyezer fogvatartási hely van, amelyeknél be nem jelentett ellenőrzést kell végezni a hivatalnak. A vizsgálatok jelentős erőforrásokat vontak el az alaptevékenységtől - tette hozzá. Tavaly 15 helyszínt kerestek fel, a vizsgálatok eredményének pedig erős társadalmi visszhangja volt. Kiemelte a fővárosi Merényi Gusztáv Kórház zárt pszichiátriáján végzett ellenőrzéseket, ahol végül elindult a felújítás.

Az alapvető jogok biztos elmondta, évek óta probléma, hogy 24-48 órás határidőket kapnak a jogszabályok véleményezésére, amely több száz paragrafusból álló tervezet esetében meglehetősen formálissá teszik véleményezésüket. Kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) előtt van több indítványa is, például az előzetes letartóztatás négyéves felső határának eltörléséről szóló, valamint a taxirendelet, amely szerinte a vállalkozás szabadságát lehetetleníti el.

Vitányi István (Fidesz) kiemelte az embertelen bánásmódról szóló nemzetközi egyezmény megvalósulásának ellenőrzését például a menekültválsághoz kapcsolódóan. Kijelentette: a többi közt a debreceni menekülttáborban tartott ellenőrzést a hivatal. Elismerően szólt az ombudsman jogszabálytervezeteket véleményező feladatáról is, amely tavaly elsősorban a gyermekjog, valamint a nemzetiségi jog területén mutatkozott meg.

Teleki László (MSZP) kifogásolta, hogy a hivatal számos ügyben már nem járhat el. Hangsúlyosan szólt a roma gyermekek felzárkóztatásáról, esélyhez jutásról, mondván, ennek forrásai hiányoznak a költségvetésből. A szegregált oktatásról szólva azt mondta: szinte minden kistelepülésen van egy olyan intézmény, ahonnan a jobb módúak már elvitték gyermekeiket magasabb színvonalú iskolákba, és csak a romák maradtak. Bár a szabad iskolaválasztás lehetőségével egyetértett, azt mondta: a roma gyerekeknek is meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ilyen intézményekben tanulhassanak. Kitért arra is: bár az egészségügyből egyre kevesebb hírt hallani az alapvető jogok figyelmen kívül hagyásáról, szerinte a betegek figyelmét is fel kell hívni az ombudsman munkájára.

Gyüre Csaba (Jobbik) jelentősnek ítélte az 50 százalékos ügyszám-növekedést egy év alatt, ami miatt bővíteni kellene a hivatal létszámát.   Problémának nevezte, hogy a cigányság felzárkóztatására szánt forrásokkal nem tudnak elszámolni az érintettek, szerinte ez is szerepet játszik a probléma megoldatlanságában, amit hiányolt a jelentésből. Ugyancsak hiányolta az egészségügyi várólisták kérdését, amelyet óriási problémának nevezett.

Miután ennek a vitának a végére jutottak, az igazságügyi miniszter törvényjavaslatát kezdték el tárgyalni a polgári perrendtartásról. Végül a napot az EU-s és más nemzetközi büntetőjogi törvények jogharmonizációjával zárják.