Tél: Unokáink sem fogják látni?

A hosszabb távú előrejelzések szerint egy kemény héttel letudhattuk volna az idei telet, a következő hétre vonatkozó előrejelzésből azonban kiderül, hogy kell még a türelem. Török László, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ügyeletese azt mondta: a jövő hét közepéig biztosan maradnak a komoly mínuszok, éjszaka tíz fok közelében, nappal pedig legfeljebb fagypont körül alakul a hőmérséklet. De addig is fehérbe borul az ország, az északi megyékben pedig a régi telekre emlékeztet majd az időjárás, hatalmas mennyiségű hó fog esni ugyanis a hétvégén. A jövő hét második felében aztán az dönti majd el az időjárást, hogy egy mediterrán, vagy egy északi ciklon lesz-e erősebb, egyelőre mindkettő közelít felénk. Tehát vagy még több hó és kicsit jobb idő várható, vagy továbbra is kemény fagyok lesznek.

A mostani a statisztika szerint is kemény tél

Az utolsó „igazi tél” éppen harminc éve mutatta meg a foga fehérjét. Sok helyen akkora hó esett, hogy tankkal szállították a kenyeret, bezártak az iskolák és megbénult a közlekedés. Igaz, még nincs vége, de már most sem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az idei tél keményebb a szokásosnál, a statisztikák is ezt erősítik.

Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője részletezte: a 2016–2017-es tél első hónapja, a december, országos átlagban 1,2 Celsius-fokkal hidegebb volt az 1981–2010-es normál értéknél. Főleg a Dráva mente területén és az északkeleti országrészben maradt el a hőmérséklet a sokévi átlagtól. Itt jellemzően 2-3 fokkal volt hűvösebb a szokásosnál. Majd január 5-től kezdődően jóval átlag alatti hőmérsékleteket mértek az ország egész területén. A napi minimum-hőmérsékleti értékek alapján az elmúlt napokban mérték az ötödik leghidegebb időszakot az elmúlt 117 év azonos periódusát tekintve Budapesten.

„A legalacsonyabb hőmérsékletek országos átlagban csaknem 10 fokkal elmaradnak a sokéves megszokott szinttől a január 5-ével kezdődő leghidegebb napokban. A 2016–2017-es tél eddigi leghidegebb éjszakáját január 8-án tapasztaltuk, Tésán mínusz 28,1 Celsius-fokig süllyedt a levegő hőmérséklete. A rekordok azért még messze vannak, a januárban eddig valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 34,1 fok volt, amit Baja állomáson rögzítettünk 1942-ben. Az abszolút hidegrekord pedig Miskolc-Görömbölytapolcához kötődik, mínusz 35 Celsius-fok, amit 1940. február 16-án mértek. A szokottnál hidegebb volt az 1928–1929-es, az 1939–1940-es, majd az 1984–1985-ös télen, valamint 2003 januárjában, illetve 2012 februárban is.”

Ezzel együtt is barátságosabb a tél, 1981 óta, 1,3 fokos melegedést mutat és a fagyos napok száma is csökkent, 1901 és 2015 között 14 nappal.

Az influenzavírus hidegben is virul

Azért a hideg is jó valamire – gondolhatnánk. Elterjedt nézet, miszerint a mostanában tapasztalt nagy hideg azért jó, mert nem kedvez a vírusok szaporodásának, így az influenzajárvány is ritkább. Nos, ez csak félig-meddig igaz. A nagy hideg azért nem kedvez a vírusoknak, mert ilyenkor általában kevesebb a csapadék, márpedig ezek a kórokozók erőteljesebben szaporodnak a nedvesebb közegben. Ahogy az is fontos, hogy az ilyen nagy hidegekben jellemzően ritkábban megyünk közösségbe, vagyis a fertőzés átadására kisebb az esély.

Jó tudni azonban, hogy az influenzavírusok is védekeznek, zsírréteggel vonják be magukat a hideg ellen, és amikor bekerülnek a szervezetbe, ez a zsírréteg elolvad, a vírusok pedig szaporodni kezdenek. Ráadásul a fertőzések megelőzésének első védelmi vonalára, a nyálkahártyára télen az átmeneti érszűkület jellemző, így a kórokozók könnyebben jutnak be a szervezetbe. A Yale Egyetem kutatói azt is kiderítették, hogy a megfázásokat okozó vírusok – például a rhinovírus – jól érzik magukat a hideg orrban, éppen azért, mert ilyenkor kevésbé hatékonyan működnek az orr szenzorai, amelyek a fertőzést észlelnék, és azon vegyületek is, amelyek a szervezet immunválaszát koordinálnák. Így a vírus ellenállás nélkül, gyorsabban elszaporodhat. Kipróbálták: 19 fokban több embert betegítetek meg a vírusok, mint 24 fokban. Elkerülhetjük tehát a megfázást, ha nem töltünk annyi időt a hidegen, hogy átfagyjanak a nyálkahártyáink az orrjáratokban és minél gyorsabban felmelegítjük őket a kinti tartózkodás után. Ez azért is lényeges, mert az orvostudomány az ebola ellenszerét például már megtalálta, de a nátha ellen még mindig nincs orvosság, csak a türelem, és hogy meddig tart, az az immunrendszeren múlik.

Fagy: áldás és átok a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságban kedvező és rossz hatásokkal is számolnak, amikor a hőmérőt nézik a szakemberek. A Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságától megtudtuk: a Kárpát-medencében őshonos fajok alkalmazkodtak a négy évszak ciklusához, némely esetben – például a fás szárú növényeknél – kifejezetten szükséges a lombtalan állapotban érkező fagy, a téli hideg és a nyugalmi állapot. De az őszi vetésű kalászos gabonáknak is szükségük van a téli fagyhatásra, hogy tavasszal megfelelő ütemben fejlődhessenek tovább és termést hozzanak.

A tartós és kemény fagyok – különösen hótakaró nélkül – kisebb-nagyobb károkat is okozhatnak a növényfajok érzékenységtől és a nyugalmi állapotától függően. A szántóföldi növényeknél főként az őszi káposztarepce és az őszi kalászosok szenvedhetnek fagykárt, a gyümölcsfajok közül a kajszit, a szőlőt és az őszibarackot károsíthatja. Egyrészt a rügyeket teheti tönkre a nagy hideg, másrészt az áthűlt törzseken, kordonkarokon és ágakon a nappali időszakban repedések keletkezhetnek a napsugárzás hatására. Ezekben a repedésekben, sebekben, később ágelhalást okozó baktérium telepedhet meg. A szubtrópusi, mediterrán vagy trópusi térségből származó gyümölcstermő és dísznövényfajok – füge, gránátalma, kivi – is károsodhatnak, ha nem tettek a növényre fagy ellen védő szigetelő csomagolást.

A poloskákat nem zavarja, mínusz 50 fokig jól elvannak

A Nébihnél azt is elmondták, sajnos azzal is hiába nyugtatjuk magunkat, hogy legalább a mezőgazdasági kártevőket és a vérszívókat jól kipusztítja a mínusz 20 fok körüli hideg. Ezek a hőmérsékletek ugyanis megfelelnek egy átlagos magyar télnek, tehát a hazánkban honos fajok már rég hozzászoktak és alkalmazkodtak. Védettebb helyekre húzódnak, némelyik beássa magát 30-40 centire a talajba, sok faj pedig egyszerűen az emberhez közel, lakásokban, pincékben, garázsokban és sufnikban vészeli át a hideget. Ha egyes imágók – kifejlett rovarok – meg is fagynak, a peték akár a mínusz 50 fokot is képesek túlélni. De ha mégis extrém hideg lenne és a lerakott peték 99 százaléka elpusztulna, a rovarvilág a maradék egy százalékból is képes lenne felépíteni egy új állományt. Egyedül a kullancsok és a darazsak nem szeretik a nagy hideget, belőlük idén valószínűleg kevesebb lesz.

Sajnos az idegen fajok közül az utóbbi időben sok bajt okozó márványpoloska és harlekin katica is hasonlóan ellenálló, sőt, még hidegebb helyeken is őshonos, vagyis ezekből sem lesz ezen a nyáron kevesebb. Szerencsére az újabb – veszélyes betegséget terjesztő – szúnyogfajok melegebb helyekről származnak, ezek valószínűleg nem élik túl a mostani telet, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos kártevők egy zord tél után kisebb kárt okoznak, mint egy átlagos vagy enyhe tél után. 

A Balatonban bízhatunk, a Duna már be sem fagy

Egyre több balatoni önkormányzat jelöl ki korcsolyapályát, ahol biztonságosan rá lehet menni a jégre. 1962–1963 telén volt eddig a leghosszabb, 110 napig tartó jégpáncél a Balatonon. Tíz évvel ezelőtt pedig egy napra sem fagyott be a víz. A mostani télen december 30-án jelent meg először összefüggő jég a Balaton nyílt vízterületein. A legutolsó mérések szerint pedig ezen a héten már 21 centis volt a jégvastagság.

Nem így a Duna. Míg az édes állóvizeknek elég nulla fok, a folyóknak a víz mozgása miatt ennél kicsit hidegebbre, mínusz 0,5–mínusz 1 fokra kell hűlniük ahhoz, hogy beinduljon a jegesedés. Igaz, valaha még királyt is választottak a jegén, ám 54 éve nem fagyott be a Duna. Ehhez tartós hideg kellene, legalább két hétig tartó folyamatos fagy, minimum, mínusz 5 fokos hideggel, de a folyószabályozások miatt lehet, hogy még az sem lenne elég.

A jövő: egy hónappal rövidebb tél, sok esővel

Ha emlékeznek, 2015 karácsonyán plusz 17 fok volt, és tavaly is, éppen a szokatlanul enyhe tél miatt sokan azt találgatták, meddig lesz még négyciklusos az időjárásunk és mikor fogunk elbúcsúzni ettől az évszaktól. Nem fogunk, de az évszázad végére egy hónappal valóban rövidebb lesz ez az évszak.

Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat Klímamodellező Csoportjának munkatársa azt mondta: a rendelkezésre álló adatok eredményei alapján hazánkban a téli átlaghőmérséklet 2021–2050-re hozzávetőlegesen 2, 2071–2100-ra 2,5–4,5 fokkal fog növekedni az 1971–2000 közötti időszakhoz képest.

Ezzel együtt a változékonyság az éghajlatunk része marad, azaz nem lesz minden tél enyhébb, továbbra is számíthatunk az átlagosnál hidegebb időszakokra. A fagyos napok száma viszont – amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok alatt marad – a következő évtizedekben 20-30 nappal, az évszázad végére pedig egy hónapot meghaladó mértékben csökkenhet. A csapadék mennyisége a modelleredmények nagy része alapján növekedni fog a térségünkben, ez azonban nem hó, hanem nagy valószínűséggel inkább eső formájában hullik majd le.