Stoltenberg újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy többet kell tenni a biztonság megőrzéséért, hiszen a biztonsági környezet egyre törékenyebbé válik az egész transzatlanti régióban, Európa pedig számos kihívással néz szembe. A védelembe való befektetés minden európai tagország érdeke - hangsúlyozta.
Arra emlékeztetett, hogy valamennyi NATO-tagország együttesen döntött arról 2014-ben, hogy leállítja a védelmi kiadások csökkentését, és tízéves távlatban e kiadások növeléséről egyezett meg.
Stoltenberg elmondta, a tagországok amellett kötelezték el magukat, hogy a NATO védelmi erejének növelése érdekében tagállami védelmi költségvetésüket a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékára emelik 2024-re. Ezt a vállalást az észak-atlanti szövetség adatai szerint eddig mindössze öt tagállam - az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Görögország, Észtország és Lengyelország - teljesítette, Románia, Litvánia és Lettország pedig 2017-re ígérte a vállalás teljesítését.
Kijelentette, nem várható el egyetlen tagországtól sem, hogy egyedül viselje a védelmi kiadások legnagyobb részét. Az arányos tehermegosztás megerősíti az észak-atlanti szövetséget - húzta alá.
A védelmi kiadások növelése nem pusztán pénzről szól, hanem a szükséges kapacitásnövelésről, a nemzeti erők rendelkezésre bocsátásáról és a katonai felszerelések bővítéséről egyaránt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.