Ebből nagy baj lehet: kritikus ponton az észak-koreai konfliktus

A fellélegzés rövid ideig tartott, a legújabb észak-koreai teszt egy közepes hatótávolságú rakétával, amely kedden Japán felett is elrepült, kemény csapást mért a reményekre, hogy az enyhülés ideje következik el a térségben – írta elemzésében a német DPA hírügynökség.

Az elemzés szerint az újabb rakétakísérlet Donald Trump amerikai elnök arculcsapása is. Trump néhány nappal ezelőtt még magabiztosan úgy nyilatkozott, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető „kezd irányunkban tiszteletet mutatni”. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter elismerően arról beszélt, hogy Észak-Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az interkontinentális rakétával végrehajtott teszt miatt elrendelt szankciók óta „nem követett el további provokációkat”.

Kína úgy látja, hogy „kritikus pontra” jutottak az Észak-Korea körüli konfliktusban. A „nyomás, a szankciók, a fenyegetés” nem segítette elő a probléma megoldását – mondta a pekingi külügyminisztérium szóvivője -, csak a tárgyalóasztalhoz való visszatérés enyhíthet a helyzeten.

Az újabb, keddi kísérlet előtt Washington és Phenjan egymást múlta felül fenyegető kijelentésekben. Trump „tűzzel és haraggal” fenyegette meg a phenjani kommunista vezetést. Kim Dzsong Un azzal vágott vissza, hogy rakétákat lő ki az Egyesült Államok számára stratégiailag fontos csendes-óceáni Guam sziget körüli vizekre.

A hírügynökség szerint úgy tűnik, hogy Kim Dzsong Un hosszú erőpróbára rendezkedik be Trumppal szemben. Szakértők szerint a legújabb rakétakísérlet időpontját tudatosan választották meg.

Az észak-koreai rezsim jól tudja, hogy egy felgyorsított rakétateszt-programmal maximális hatást ér el

- írja Paul Burton, az IHS Jane's információs szolgálat igazgatója.

A Hvaszong-12 típusú rakétával végzett kísérlettel a szándék nyilvánvalóan az volt, hogy „Washington és szövetségesei részéről még több tiszteletet csikarjanak ki, anélkül, hogy túlságosan provokálnának” – állítja Burton.

A dél-koreai vezérkar tudtul adta, hogy Észak-Korea az ENSZ tilalmai ellenére az idén már 13 kísérletet hajtott végre ballisztikus rakétákkal, ideszámítva a két interkontinentális rakétával júliusban végrehajtott kísérletet. A hét végén Észak-Korea három rövid hatótávolságú rakétával végzett el tesztet, amire az Egyesült Államok és Dél-Korea még viszonylag nyugodtan reagált.

Szakértők szerint most Észak-Korea a legújabb teszttel két dolgot akar jelezni: az ország nem adja be a derekát az atom- és rakétaprogramja körül kialakult konfliktusban, s hogy rakétáival bármikor képes elérni Guamot.

A kedden felbocsátott rakéta dél-koreai információk szerint 2700 kilométert tett meg, mielőtt a Csendes-óceánba csapódott. Phenjan és Guam között a távolság körülbelül háromezer kilométer. Koda Jodzsi volt japán altengernagy úgy véli, hogy Kim provokálni akarta az Egyesült Államokat, de Phenjan mégsem akarja túlságosan kiélezni a Trumppal folyó vitát. Amennyiben a rakéta Guam közelében csapódott volna az óceánba, a reagálás igencsak „heves” lett volna – mondta a Kyodo hírügynökségnek. A japán kormány az ország biztonságát ért „példa nélkül állóan komoly és súlyos fenyegetésről” beszélt. Észak-koreai ballisztikus rakéta először repült japán terület fölött.

1998-ban Észak-Korea műholdhordozó rakétát bocsátott fel, amelyből részek szintén elrepültek Japán felett. Ez késztette Japánt arra, hogy felderítő műholdakat gyártson, s ezekből már többet el is helyezett az űrben -írja a DPA. 2009-ben szintén elsüvített egy rakéta Japán felett, de Észak-Korea ismét azt állította, hogy űrrakétáról volt szó.

A mostani rakétakísérlet valószínűleg megerősíti Abe Sindzó japán miniszterelnököt célkitűzéseiben. A kormányfő már régóta meg akarja változtatni Japán háború utáni alkotmányát, hogy jogilag is legitimálja az ország „önvédelmi erőit”. A kormány az elmúlt hónapokban arról is tárgyalt, hogy evakuálják a japánokat Dél-Koreából. Abe bírálói pánikkeltésről beszélnek, mondván: a miniszterelnök félelmet akar gerjeszteni a lakosságban politikai céljainak keresztülvitele érdekében.