Észak-koreai válság: a NATO-főtitkára nem hisz a fegyveres megoldásban

A katonai erő alkalmazásának pusztító következményei lennének. Úgy hiszem, ezt senki nem szeretné igazán

- emelte ki az észak-atlanti szövetség vezetője.

Az Egyesült Államoknak joga van hozzá, hogy megvédje magát és a szövetségeseit, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy senki nem akar katonai megoldást

- mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy erős gazdasági, politikai és diplomáciai nyomásgyakorlásra van szükség, Phenjan cselekedetei ugyanis veszélyt jelentenek az egész világra.

A főtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes szereplők tétlenül figyelik a fejleményeket, azonban leszögezte, hogy a NATO nem tervez katonailag jelen lenni a térségben. Hozzátette, a NATO szakértői dolgoznak rajta, hogy miként kellene korszerűsíteni a szervezet légelhárító rendszerét, válaszul az észak-koreai rakétatechnológiai fejlesztésekre.

Az utóbbi hónapokban kiéleződött a feszültség a Koreai-félszigeten: Phenjan egy hónapon belül két ballisztikus rakétát is átlőtt Japán felett, szeptember elején pedig kísérleti atomrobbantást hajtott végre.

Stoltenberg emellett az Egyesült Államok és Törökország közötti diplomáciai feszültségről is beszélt, felszólítva a feleket, hogy mielőbb találjanak megoldást a konfliktusra. Aláhúzta: az együttműködés Ankarával kulcsfontosságú az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben.

Az Egyesült Államok és Törökország között előző héten mérgesedett el ismét a viszony, miután a török hatóságok letartóztatták az ankarai amerikai konzulátus két helyi alkalmazottját. Erre az amerikaiak felfüggesztették a turistavízumok kiadását, amire a washingtoni török nagykövetség szintén vízumfelfüggesztéssel válaszolt.