Különbséget kell tenni a jók és a legjobbak között

Nem igaz, hogy a nyolcadikos diákok a valamivel több mint ötvenpontos átlaggal gyengén szerepelnének – jelezte lapunknak Pongrácz László, az Oktatási Hivatal (OH) Köznevelési Programok Főosztályának vezetője. A középfokú felvételi vizsga megfelel a céljának, alkalmas a tanulók felkészültségének, tudásának összehasonlítására. Egy könnyű vizsga eredménye az lenne, hogy mindenki látszólag magas eredménnyel, például 96 százalékon teljesítene, de így éppen az a cél nem teljesülne, hogy rangsorolni lehessen a diákokat.

A nyolcadikosok tavalyi magyar nyelvi feladatsoron elért átlaga 31,2, a matematikán elért átlaga 20,5 pont, az összesített átlag pedig 51,7 pont volt a maximálisan elérhető száz pontból. Az írásbeli vizsgákon elért teljesítményátlagokat a vizsga céljaival összefüggésben kell vizsgálni – tette hozzá. Természetes, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgát megíró tanulók között képességekben, készségekben és tudásszintben is jelentős különbségek vannak. Különösen igaz ez a nyolcadikos évfolyamra, ahol a tanulók 59,5 százaléka írja meg a központi felvételi írásbeli vizsgát, melynek célja, hogy olyan országos mércét állítson, amellyel ezek a különbségek kimutathatók, és a tanulói teljesítmények összehasonlíthatók. Olyan tanulók is próbálkoznak a vizsgadolgozat megírásával, akik előzetes tanulmányaik, egyéni képességeik alapján nem számíthatnak kiemelkedő eredményre – emelte ki Pongrácz László. – A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba készülőknek összeállított felvételi feladatsoroknak elsősorban az évek óta nagy érdeklődésre számot tartó és nagy túljelentkezéssel szembesülő iskolákba felvételiző tanulók körében kell alkalmas mérőeszköznek lenniük. Ezeket a feladatsorokat ennek megfelelően állítjuk össze.

Így azon tanulók, akik egyéni ambícióik, tudásuk alapján az ilyen iskolák elvárásaira még nem készültek fel, ezeken minden bizonnyal gyengébben teljesítenek – jegyezte meg. A központi írásbeli felvételi vizsgák és az azt követő felvételi eljárás rendszere a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokban továbbtanulni szándékozóknak 2001 óta, a nyolcadik évfolyamot befejezőknek 2004 óta változatlan. A felvételi eljárás célja annak biztosítása, hogy a továbbtanulni szándékozók abba az iskolába és arra a tanulmányi területre jussanak be, ahova, illetve amelyre leginkább vágynak, és amelyre a felvételiztető iskolák is alkalmasnak találják őket.

Ennek pedig a rendszer megfelel: ezt bizonyítja, hogy az elmúlt tanévben a diákok 96,9 százalékát az általános felvételi eljárásban felvették, és a felvettek 76,8 százaléka az általuk elsőnek, 94,3 százaléka pedig az általuk első három helyen megjelölt tanulmányi terület valamelyikére jutott be – érvelt a felvételi rendszer mellett a főosztályvezető. Az Oktatási Hivatal középfokú felvételi eljárással kapcsolatos szakmai előkészítő és logisztikai költségei mintegy 35 millió forintra rúgnak – mondta Pongrácz László. Ehhez jönnek még az eljárást segítő, ahhoz nélkülözhetetlen informatikai rendszerek folyamatos fejlesztési és üzemeltetési költségei. Az OH egyébként azt javasolja a középiskoláknak, hogy ha erőforrásaik engedik, akkor egy-egy vizsgadolgozatot legalább két szaktanár javítson. A szombati felvételin a sajátos nevelési igényük vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségük alapján kedvezményben részesülő tanulók száma több mint kilencezer a kilencedik évfolyamra jelentkező diákok között, az értékelés valamely részlete alól pedig valamivel több mint kétezer gyerek mentesül, többségük magyar nyelvből.

Több a gimnazista

A 2017–2018-as tanévben a középiskolások száma 6700 fővel csökkent, a tanévet 428 ezer középiskolás kezdte el. Csökkent a szakközépiskolákban és szakgimnáziumokban tanulók száma. Előbbibe 5,3 százalékkal, utóbbiba 3,2 százalékkal járnak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. A gimnáziumba járók száma 1,5 százalékkal nőtt, a korábbi 182 ezerről 185 ezerre. | VG