Képzési támogatás: szigorúbb szabályok

Hamarosan megindul a versenyfutás a munkahelyi képzéseket támogató európai uniós forrásokért a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretein belül. A nagyvállalatok (Ginop-6.1.5) 18,52 milliárd forintos pénzcsapja március 20-án nyílik meg, a kis- és középvállalatok 13,04 milliárdos forrása pedig március 21-én válik elérhetővé. Előbbieknek 3, utóbbiaknak 6 milliárd forinttal nyesték vissza a keretét az előzetes tervekhez képest. Noha szigorúak a feltételek, a keretmódosítás abból a szempontból némileg meglepő, hogy hasonló fejlesztési lehetőségre legutóbb a 2007–13-as uniós ciklusban volt példa. Akkor a Társadalmi megújulás operatív programban (Támop) a konvergenciarégiók mikro- és kisvállalkozásainak különítettek el 6 milliárd forintot munkahelyi képzések támogatására (Támop-2.1.3).

A kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kkv-k, illetve a nagyvállalatok esetében is kilenc kiemelt megyének tartja fenn a képzési támogatások kétharmadát. Ezek a tárca szerint a nagy munkaerő-tartalékkal rendelkező Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg. A kis- és középvállalkozások projektenként 3–50 millió forintot nyerhetnek, a nagyok pedig 10–100 milliót.

A kkv-szektor tagjai kizárólag olyan munkavállalókat küldhetnek képzésekre, akik legfeljebb havi bruttó 405 ezer forintot keresnek; nekik munkanélküliek bevonása nem kötelező, csak ajánlott. A nagyvállalatoknál viszont a 405 ezres bérsáv felett a résztvevők legfeljebb 10 százaléka akár 600 ezer forintot is kereshet. Cserébe viszont az érintett cégeknek a létszám 10 százalékát toborzás révén olyanokkal kell feltölteniük, akik az előző tizenkét hónapban közfoglalkoztatottak voltak, vagy legalább negyedéve regisztrált álláskeresők. Utóbbi kihívás lehet a versenyszféra legnagyobb szereplőinek is, míg az a kitétel inkább a kisvállalatoknak okozhat nehézséget, hogy a képzés teljes időtartama alatt mozgóképet kell készíteni hangrögzítéssel, vagy óránként fényképfelvételt és hanganyagot. E szabályokat a visszaélések elkerülése végett állította fel a nemzetgazdasági tárca.

A multinacionális vállalatok 70 százalékának gondot okozhat, hogy a béreknél az elmúlt fél évet veszik alapul, vagyis a november–decemberi időszak is beleszámít, mikor a többség kifizeti a 13. havi fizetést, illetve a különböző pótlékokat – jelezte a Világgazdaság kérdésére Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint ezt ki lehetne küszöbölni azzal, ha a képzéseknél figyelembe vehető legmagasabb bérszintet megemelnék.

Az NGM lapunknak hangsúlyozta: a felhívások célja részben azon alacsonyabb iskolai végzettségű és átlagkeresetű foglalkoztatottak alkalmazkodóképességének javítása, akik a folyamatosan változó gazdasági és technológiai feltételek mellett nehezebben érvényesülnek. A minisztérium szerint e munkavállalók bevonása ma alacsonyabb mértékű, mint a magasabb iskolai végzettségű és átlagkeresetűeké. A konstrukciók célja továbbá a tárca szerint az, hogy a számos ágazatban és megyében jellemző munkaerőhiány vállalati kezelését lehetővé tegyék, ami által az álláskeresők és közfoglalkoztatottak tartósan elhelyezkedhetnek a versenyszférában.