Uniós bíróság: a britek visszatáncolhatnak

Az ügy előzménye, hogy számos brit politikus, jogi szerv és a skót bíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, vajon egy tagállam, amely az uniós szerződéssel összhangban értesítette az Európai Tanácsot kilépési szándékáról, egyoldalúan visszavonhatja-e ezt a bejelentést, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.

Mivel a brit parlamentnek még jóvá kell hagynia a kilépési dokumentumot, számos képviselő úgy véli, amennyiben a kilépési szándékról szóló bejelentés visszavonható, az lehetőséget teremtene arra, hogy az Egyesült Királyság az unió tagja maradjon egy előnytelen Brexittel szemben.

A kérelem benyújtói készek elfogadni ezt az álláspontot, és úgy vélik, hogy az uniós bíróság válasza hatással lesz a parlamenti képviselők szavazataira. Az brit kormány szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérés elfogadhatatlan, pusztán elméleti jellegű, mivel nincs arra utaló jel, hogy a kormány vagy a parlament visszavonja a kilépési szándékát.

A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében kimondta, az Európai Unió (EU) szerződésének 50. cikke szerinti kilépési szándék szabad visszavonásának lehetősége mindaddig fennáll, amíg az Európai Unió és az adott tagállam között megkötött kilépési megállapodás nem lépett hatályba, vagy amíg a bejelentés napjától számított kétéves időszak, és esetleges meghosszabbítása nem járt le.

A kilépési szándék visszavonása, amelyről Nagy-Britannia saját nemzeti alkotmányos követelményeivel összhangban határoz, azzal járna, hogy az ország uniós tagsága és státusza változatlan feltételek mellett megmarad.

Egy ilyen kimenetelű döntés végeredményét Nagy-Britanniának írásban kell közölnie az Európai Tanáccsal, amellyel a kilépési eljárás megszűnik – közölték.

A bíróság indoklásában kijelentette, a kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépési megállapodás érvénybelépésével, ami azt jelenti, hogy időközben ez a szándék megváltozhat. Hozzátették,

ellentmondana az uniós szerződés szándékának, amely az európai népek közötti egyre szorosabb kapocs létrejöttét tűzte ki célul, ha egy tagállamot arra kényszerítenének, hogy eredeti elhatározásának bejelentése szerint hagyja el a közösséget, miután alkotmányos szabályaival összhangban mégis úgy határoz, hogy visszavonja a szándékáról szóló értesítést.

Ez összeegyeztethetetlen lenne azzal az elvvel, amely szerint egy tagállamot nem lehet arra kényszeríteni, hogy hagyja el az Európai Uniót akarata ellenére, ugyanis az érintett tagállamnak jogában áll visszavonni az kilépési szándékáról szóló korábbi bejelentését.

Az uniós tagság egyoldalú visszavonása tehát minden tagállam önállóságának kifejezése, amely magában foglalja a döntés visszavonásának lehetőségét is – tették hozzá.

Theresa May már belengette, hogy mégsem lesz Brexit

A brit miniszterelnök korábban közölte, hogy szerinte a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodás parlamenti elfogadásán kívül csak két lehetőség van:

az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, vagy „egyáltalán nem lesz Brexit”.

A londoni alsóház a tervek szerint jövő kedden szavaz a megállapodásról, de a jelenlegi erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása.

Theresa May, aki a BBC brit közszolgálati rádió múlt csütörtöki hírmagazinjának vendége volt, nem reagált érdemben arra a csütörtöki brit sajtóértesülésre, amely szerint kabinetbeli kollégái a szavazás elhalasztására próbálják őt rávenni. Kijelentette ugyanakkor:

sokszor hallja a parlamenti vitában, hogy a megállapodás nélküli Brexitet mindenképpen el kell kerülni, ennek azonban az egyetlen módja az EU-val elért egyezmény elfogadása.

A The Times című konzervatív brit napilap csütörtökön közölt értesülése szerint mindenekelőtt Gavin Williamson védelmi miniszter igyekszik rábeszélni a miniszterelnököt a Brexit-megállapodásról szóló alsóházi szavazás elhalasztására, mivel fennáll a kockázata egy olyan katasztrofális mértékű vereségnek, amelybe akár a kormány is belebukhat.

A brit külügyminiszter szerint lényegtelen az Európai Bíróság hétfői ítélete

Lényegtelen az Európai Bíróság ítélete, miszerint az Egyesült Királyságnak jogában áll egyoldalúan leállítani az európai uniós kiválás (Brexit) folyamatát, a londoni kormánynak ugyanis ez nem áll szándékában – jelentette ki Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Brexit leállítása vagy elhalasztása elfogadhatatlan lenne a lakosság azon 52 százaléka számára, aki a kilépésre voksolt a 2016-os referendumon

– emelte ki Hunt az uniós külügyminiszterek tanácsülésének megkezdése előtt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „valódi kockázatokhoz” vezetne, ha a parlament alsóháza kedden elutasítaná a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodást, ami pedig szakértők szerint több mint valószínű.