Meg akarta kerülni a földtörvényt, súlyos milliókat fizethet

Egy német állampolgárságú férfi és egy magyar család közötti elszámolási vita miatt indult kártérítési perben másodfokon is eredménnyel zárult az ügyészi fellépés – írja keddi közleményében a Győri Fellebbviteli Főügyészség. A perbeli tényállás lényege szerint

egy német férfi még az 1990-es évek végén Magyarországon kívánt lótenyésztéssel, illetve mezőgazdasági termeléssel foglalkozni, ám mivel hazánkban a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok tulajdonjogát külföldiként nem szerezhette meg, így megállapodott egy veszprém megyei férfival, aki vállalta, hogy a jogszabályi előírásokat megkerülve a termőföldek számára történő megszerzésében közreműködik.

A megállapodás nyomán közel 1000 ha mező- és erdőgazdálkodási hasznosítású ingatlant vásároltak úgy, hogy a vételárat minden esetben a német férfi biztosította, az ingatlanok tulajdonjoga pedig a veszprémi férfi és családtagjai nevére került bejegyzésre. A német férfi a földeken egy, a magyar férfival közösen alapított cégen keresztül gazdálkodott évekig – olvasható a közleményben.

A külföldi fél, látva, hogy a magyar jogszabályok továbbra sem teszik lehetővé számára a földtulajdon megszerzését, elhatározta, hogy gazdálkodási tevékenységét felszámolja, s a termőföldeket értékesítteti. Az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett magyar család tagjai az adásvételi szerződéseket 2014-ben kötötték meg, ám a vételárral kapcsolatos elszámolás elmaradása miatt a német férfi peres úton követelt pénzt az érintett család tagjaitól.

Az ügyész e polgári perben lépett fel, az ügyletkötések idején hatályos törvényi előírás alapján, az állam érdekében. S miután a peres felek jogviszonya a tulajdonszerzés törvényi tilalmának megkerülésére irányult, ezért az ügyész indítványa nyomán az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2018 novemberében úgy döntött, hogy

a német fél számára az ingatlanvagyon értékesítéséből visszajáró pénzszolgáltatásból 68 millió forintot az állam javára kell elvonni.

A Győri Ítélőtábla a 2019. március 14-én tartott másodfokú tárgyalásának eredményeképpen hozott ítéletével az elsőfokú döntést – a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően – annak helytálló indokai alapján helybenhagyta – közölte az ügyészség.