Többet költöttünk internetre, mint kultúrára

A költségvetés kulturális kiadásai 2017-ben 383,7 milliárd forintot tettek ki, a GDP 1 százalékát. Ezen kiadások összege 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a GDP-hez viszonyított aránya az előző évihez hasonló (0,97 százalék) volt, hívta fel a figyelmet a KSH. A háztartás-statisztika fogyasztásra vonatkozó adatai szerint az egy főre jutó havi átlagos összes kiadás 2010 és 2017 között 43 százalékkal 92,2 ezer forintra emelkedett. Ebből havi szinten

költöttünk 2017-ben.

A KSH kutatásából kiderült, hogy a vizsgált időszakban

a háztartások összes kiadásuk egyre kisebb hányadát fordították kultúrára, szórakozásra. 2010-ben 7,8, 2017-ben már csak 6,7 százalékát.

A hírközlésre fordított kiadások aránya 0,1 százalékponttal, 7,1 százalékra csökkent 2016-ról 2017-re. A statisztikai hivatal itt megjegyzi, hogy 2010 és 2016 között a hírközlés és a kultúra, valamint a szórakozás árai minden évben emelkedést mutattak, 2017-ben pedig a hírközlés ára csökkent, a kultúra és szórakozásé viszont nőtt.

Megjegyzik, hogy a jövedelemszint jelentősen befolyásolja a kiadások mértékét: a két szélső jövedelmi tized

A háztartások típusa szerint is jelentősek az eltérések: 2017-ben a havi egy főre jutó, kultúrára, szórakozásra fordított összeg a gyermek nélküli háztartásokban átlagosan 7128, a gyermekes háztartásokban 5175 forint volt. Egyénenként hírközlésre a gyermek nélküli háztartásokban átlagosan havi 8034, gyermekes háztartásokban 4944 forintot fordított.

Uniós összesítés – így látta az Eurostat

A KSH mellett az Eurostat is közzétett nemrég egy adatsort 2017-re vonatkozólag. Az Európai Unió statisztikai hivatalának kutatásából arra derül fény, hogy Skandináviához mérten igen, de az uniós átlaghoz (8,5 százalék) képest nem jelentősen kevesebb, amennyit rekreációra és kultúrára költünk a magunk 7,4 százalékával. Az északi országok (Norvégia és Dánia is 11,5 százalék) bőven elhúznak a többi tagállamtól, a sereghajtók Görögország (4,6 százalék) és Románia (5,8 százalék). Összegzésük szerint a magyarok a fizetésük legnagyobb részét a háztartásra költik, a legkevesebbet az egészségügyre fordított kiadások képzik.

Nem választják szét

A KSH definíciója szerint a szabadidő eltöltésének lehetséges módjai közé tartozik a kulturális rendezvények látogatása, az olvasás, a sportolási lehetőségek. Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztásunkban 2000 után érzékelhető változás ment végbe, nőttek a reáljövedelmek, és új kommunikációs technikák is egyre nagyobb teret hódítottak. A hagyományos kultúra átalakult formában megjelent az interneten is.

Tagadhatatlan, hogy társadalmi változásokat idézett elő, de manapság a monitor előtt ülve ugyanúgy részünk lehet hasonlóan minőségi és tartalmas szórakozásban, szellemi feltöltődésben, mint ha elmennénk egy kiállításra, vagy színházba.

Elég csak arra gondolni, hogy egy-egy megnyitót, premiert, zenei előadást a 21. század embere élőben követhet a neten, interaktív lehet.

Ha mégis „kinéznénk” a városba

A UBS felmérése nyomán a VG-online is foglalkozott vele, hogy jelentős eltérés mutatkozik a városok között egy-egy program költségeinek tekintetében.