Luxembourgban igazat adtak Magyarországnak

A más tagállamokban praktizáló orvosok által kiállított megrendelőlapok alapján vényköteles gyógyszerek e tagállamokba való kivitelét tiltó magyar szabályozás összhangban van az uniós joggal – derült ki az Európai Bíróság szerdán meghozott ítéletéből.

Magyarországon kétféle orvosi rendelvény létezik:

Amíg az orvos által a betegnek névre szólóan kiállított vénnyel a beteg vényköteles gyógyszereket válthat ki a gyógyszertárban, addig a megrendelőlappal maguk az orvosok rendelnek ilyen gyógyszereket a gyógyszertáraktól az orvosi praxisuk során elvégzendő kezelések keretében való felhasználás céljából úgy, hogy a megrendelőlap nem tartalmazza azon beteg nevét, akinek a megrendelt gyógyszert szánják – olvasható a bíróság közleményében.

A magyar jog értelmében a magyarországi gyógyszertárak a más uniós tagállamban tevékenységet folytató orvos által kiállított vény alapján kiadhatnak gyógyszereket, megrendelőlapot viszont csak a Magyarországon praktizáló orvosoktól fogadhatnak el.

Az ügy előzményei

A magyar hatóságok egy magyarországi gyógyszertárat 45 millió forint összegű pénzbírsággal, illetve a működési engedélyének visszavonásával sújtottak azért, mert az érintett patika egy brit egészségügyi társaság, illetve egy osztrák orvos által kiállított megrendelőlapok alapján e személyeknek vényköteles gyógyszereket adott el. A gyógyszertár bírósági úton támadta meg a magyar hatóságok határozatát azt állítva, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásokról szóló irányelv előírja a más tagállamokban kiállított orvosi rendelvények elismerését, úgy, hogy e jogszabály a rendelvények tekintetében nem tesz különbséget a vény és a megrendelőlap között. Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a más tagállamban kiállított orvosi megrendelőlap alapján vényköteles gyógyszerek kiadását megtiltó magyarországi szabályozás összhangban van-e az irányelvvel, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvével.

A szerdán meghozott ítéletében a luxembourgi intézmény megállapítja, hogy

a rendelvényeknek az irányelvben előírt elismerése kizárólag azon rendelvényekre vonatkozik, amelyeken többek között az érintett beteg neve is szerepel.

A rendelvények tekintetében az irányelvben előírt elismerési kötelezettség nem vonatkozik a jelen ügyben érintett megrendelőlapokra, és ebből következően az e megrendelőlapok elismerését megtagadó magyar szabályozás nem ellentétes az irányelvvel.

A bíróság ugyanakkor megállapítja, hogy a vitatott magyar szabályozás a Magyarországon rendelvény alapján kiadható gyógyszereknek a gyógyszertárak általi, megrendelőlapok alapján történő kivitelének megakadályozását eredményezi, noha ugyanezen gyógyszereknek ugyanazon megrendelőlapok alapján az említett tagállam területén a gyógyszertárak által történő értékesítése megengedett. Ennélfogva a szóban forgó szabályozás jobban érinti az ilyen gyógyszereknek a Magyarország piacáról való kivitelét, mint az ugyanezen gyógyszereknek e tagállam nemzeti piacán való forgalmazását. Következésképpen

e kivitel a mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatályú intézkedések alkalmazásának az áruk szabad mozgásának elvéből eredő tilalma hatókörébe tartozik

– emelte ki közleményében a bíróság.

A testület szerint mindazonáltal a kérdéses szabályozás a magyar lakosság stabil, biztonságos és színvonalas gyógyszerellátásának biztosítására irányulva olyan célkitűzést követ, amely alkalmas az áruk szabad mozgása korlátozásának az igazolására.

Ugyanis, ha a szóban forgó megrendelőlapok segítségével lehetséges lenne a rendelvény alapján kiadható gyógyszereknek a valamely másik tagállam területén való betegellátás céljából történő – akár jelentős mértékű – kivitele, abból az következhetne, hogy Magyarországon elégtelenné válhatna a gyógyszertárak ellátása, következésképpen adott esetben a betegek rendelvény alapján kiadható gyógyszerszükségleteit sem lehetne elégséges mértékben fedezni.

A magyar szabályozás nem ellentétes az áruk szabad mozgásának az elvével

A bíróság szerint a kérdéses szabályozás arányos is, mivel egyrészről nem merült fel arra vonatkozó információ, hogy a más tagállamokban kiállított névre szóló vényeket Magyarországon nem ismernék el, másrészről pedig, jóllehet az egyéb tagállamok egészségügyi szakembereinek Magyarországon rendelvény alapján kiadható gyógyszerekkel való ellátása ténylegesen nem megengedett a szóban forgó megrendelőlapok alapján, ugyanakkor egyéb módon, például szabályozott gyógyszer-nagykereskedelem útján, úgy tűnik minderre mégis lehetőség van. Ez utóbbi feltétel teljesülésének az ellenőrzése mindenesetre a magyar bíróság feladata.

Ilyen körülmények között az Európai Bíróság kimondja, hogy az arányosság kérdésében a nemzeti bíróság által elvégzendő vizsgálat eredményétől függően,

a vita tárgyává tett magyar szabályozás nem ellentétes az áruk szabad mozgásának az elvével

– olvasható a közleményben.