Mintegy 0,25 százalékpontos növekedési többletet jelentene, ha a tanárok bérét 30 százalékkal emelnék – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A bérkiáramlás ezzel éves szinten 134 milliárd forinttal lenne nagyobb, ami a GDP 0,27 százalékának felel meg, ez az importtöbblettel korrigálva mintegy 0,15–0,2 százalékpontos növekedési többletet jelenthet, ezzel akár a 4 százalékos növekedés is elérhető lehet 2020-ban.
A Takarékbank szakértője hozzátette: a jövő évi költségvetés céltartalékaiban meglehet a fedezet a béremelésekre, ezeket a bértárgyalások alakulásától függően aktiválhatja a kormány.
A Világgazdaság arról írt korábbi cikkében, hogy a szellemi foglalkozásúakhoz képest 31, a diplomásokhoz képest pedig 38 százalékos lemaradásban vannak a tanári fizetések, annak ellenére, hogy 2014 és 2020 között mintegy 40 százalékkal nőtt a pedagógusbérekre az állami ráfordítás. Lényeges, hogy a vezetői fizetésekkel korrigálva a lemaradás sokkal jelentősebb, a Világgazdaság számításai szerint megközelíti az 50 százalékot.
A béremelések rövid távon elsősorban a kereslet növekedésén keresztül emelik a GDP-t, hosszabb távon viszont több csatornán is érvényesül a kedvező hatás – mutatott rá a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az oktatásra fordított kiadások – és ezen belül a bérek emelkedése – megakadályozzák a tanárok más szektorba vándorlását, növelik a motivációjukat. Mint a szakember aláhúzta, a jövő versenyképessége és hozzáadott értéke szempontjából kulcskérdés az oktatás fejlesztése.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.