Boris Johnson a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette azt is:
Donald Trump amerikai elnök téved, ha úgy gondolja, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás akadályozza a brit-amerikai kereskedelmet.
Johnson „mélységesen sajnálatosnak” nevezte, hogy korábbi ígéretei ellenére az Egyesült Királyság nem lépett ki az Európai Unióból a csütörtökön lejárt előző határidőre, de ezért a parlamentet tette felelőssé. Kijelentette: csak az ő kormánya ajánl a választóknak kész Brexit-megállapodást, és ha a jelenleg kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt „abban a szerencsés helyzetben lesz”, hogy többséget szerez a december 12-i választáson, akkor ezt a megállapodást december közepére életbe tudja léptetni. Johnson ezt a gondolatsort az interjúban nem vitte tovább, de
ha az EU-val elért Brexit-megállapodást valóban sikerül ratifikálni decemberben, az Egyesült Királyság elvileg már december 31-én kiléphet az EU-ból.
A brit miniszterelnök a BBC közszolgálati televíziónak adott előző napi interjúban mindazonáltal óvatosabban fogalmazott, egyenes utalást téve arra, hogy a Konzervatív Párt választási győzelme esetén január közepéig látja elérhetőnek a Brexit-megállapodás ratifikálását.
Johnsonnak – jóllehet korábban többször is határozottan kijelentette, hogy erre nem lesz hajlandó – október 19-én kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását az akkor még érvényes október 31-i határnapról három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A kormányfőt erre egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény kötelezte. A törvény október 19-ig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet.
A jogszabály előírta a Brexit halasztásának kezdeményezését arra az esetre, ha a kijelölt határidőig egyik kritérium sem teljesül. Mivel október 19-ig e feltételek nem teljesültek, Johnson a törvény alapján aznap éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri. Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.
Tusk azonban hétfőn bejelentette, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.
A halasztás, a brit kezdeményezésnek megfelelően, 2020. január 31-ig terjedhet.
A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, annak a hónapnak a végén – vagyis november 30-án vagy december 31-én – is megszűnhet a brit EU-tagság. Annyi bizonyos, hogy a november 30-i potenciális kilépési határidő nem teljesülhet, mivel a parlamentet a választási kampány hivatalos kezdetének első mozzanataként a jövő héten feloszlatják, és a Brexit-megállapodás addig már nem kerül a törvényhozás elé.
A december 31-i kilépést is kétségessé teszi, hogy a menetrend szerint a decemberben megválasztandó új parlament néhány nappal megalakulása után karácsonyi szünetet kezd, bár elhangzottak olyan képviselői indítványok, hogy a törvényhozás a Brexit-egyezmény mielőbbi ratifikálása érdekében ülésezzen az év végi ünnepi időszakban is.
A vasárnapi Sky News-interjúban Boris Johnson kijelentette: Donald Trump amerikai elnök „alapvető tévedésben van”, ha úgy gondolja, hogy a Brexit-megállapodás akadályozza a brit-amerikai kereskedelmet.
Trumppal a legnagyobb londoni kereskedelmi rádió, az LBC csütörtök esti betelefonálós műsorában Nigel Farage, a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Brexit Párt vezetője készített félórás interjút. Farage-nak rendszeresen jelentkező műsora van az LBC-n.
Az amerikai elnök a műsorban kijelentette:
az EU-val Boris Johnson által kötött Brexit-megállapodásnak vannak olyan elemei, amelyek „lehetetlenné teszik” Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kétoldalú kereskedelmét és a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást.
Boris Johnson azonban a Sky Newsnak azt mondta: a Brexit-megállapodás maradéktalan ellenőrzést tesz lehetővé Nagy-Britanniának saját vámpolitikája felett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.