Diplomáciai nagyüzem volt Budapesten az elmúlt időszakban – többek között erről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország” című műsorában. Ezenkívül Magyarország jövőbeli közös érdekeiről, a vitatott személyiségekről, az uniós költségvetésről, illetve Budapest új távlataival kapcsolatos egyeztetésekről fejtette ki a véleményét – derül ki az Infostart szemléjéből.
Orbán Viktor először köszönetet mondott Budapestnek: „minden ilyen diplomáciai nagyüzem fennakadásokkal jár, ha még vitatott személyiség érkezik és tüntetések vannak, azok legalább akkora fennakadást okoznak, mint a vendég látogatása” – mondta. A miniszterelnök hozzátette, egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a házszámát, mint fogalmazott:
mit ott foglaltunk hazát magunknak, hogy balra Berlin, jobbra Moszkva, délen Törökország van.
A kormányok dolga, hogy ebben a térségben egyensúlyt, békét tudjon teremteni, és a három nálunk jóval nagyobb hatalom Magyarország sikerében érdekelt legyen, vagyis meg kell találni a kölcsönös érdekeket – tette hozzá.
A miniszterelnökök elmondása szerint vannak biztonsági jellegűek:
Török- és Németország NATO-tag, velük könnyű együttműködni. Oroszországgal pedig azt kell megértetni, hogy nem jó, ha egymás ellen katonai akciókban veszünk részt.
A kormányfő beszélt a gazdasági érdekekről is: „a nemzetközieskedő világgazdaság összességében jó Magyarországnak, mert mi szállítani szeretnénk külföldre, mások pedig ide, ebben kell egyensúlyt találni. Egy dolog, hogy a kormányok milyen viszonyban vannak egymással, de az is nagyon fontos, hogy az emberek milyen viszonyban vannak egymással. Ezért kellenek a közös kulturális programok, nemzeti napok, oktatási együttműködések – ez a békéhez és a stabilitáshoz visz közelebb a miniszterelnök szerint”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a V4-ek a közelmúltban megfogalmazták, hogy nem tartják igazságosnak a következő 7 éves költségvetést. Az európai politikának két sikerterülete van: a mezőgazdasági politika, amelyre nagyon sok pénzt költ az unió, a másik pedig a kohéziós politika, ami magyarul leginkább a szegényebb országok felzárkóztatását jelenti.
Más országok szeretnének új fontos politikákat – katona- és klímapolitikát, tudományos kutatás-fejlesztést – beindítani. Mi azt mondjuk, rendben, de ne a régiek rovására
– mondta.
A másik ügy, hogy a britek kilépnek az EU-ból, ezt Orbán Viktor faktumnak tekinti. Az a kérdés, hogy az általuk befizetett hatalmas összeget hogyan pótolja a közösség
– tette hozzá. Orbán Viktor szerint arányos csökkentés lenne az igazságos, mások viszont különbséget tennének az országok között, ráadásul úgy, hogy a szegényebb országoknak járó összegeket csökkentenék.
Megemlítette még, hogy véleményük szerint a befizetéseknél sincs minden rendben, mert olyan speciális befizetési rendszer működik, amely szerint Svédország például arányosan kevesebbet fizetnek, mint például Magyarország. Szeretnénk, ha ez a britek által behozott rendszer megszűnne. Most horvát elnökség következik, utána a németek jönnek – az év második felében, a német elnökség alatt már meglehet az új költségvetés, addigra lehet meg a konszenzus – mondta.
Az elmúlt 9 év aranykornak tekinthető Orbán Viktor szerint.
„Nekünk Budapest olyan, mint a zsidóknak Jeruzsálem: egy van belőle, egyszer egy életben minden magyarnak el kell jönnie ide. De ahhoz, hogy Budapest valóban a nemzet fővárosa legyen, fejlesztések kellenek.
– fejtette ki a véleményét a kormányfő.
A Liget-projekt például, az egész világ – és ebben nincs túlzás – legnagyobb kulturális fejlesztési programja, egyedülálló. Ezt megakasztották – derékba még nem törték -, de a Magyar Tudomány és Innováció Háza és a Nemzeti Galéria, valmint a Városligeti Színház terveit el kell felejtenünk – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a Regnum Marianum templom – amit a kommunisták felrobbantottak – visszaépítése iránt nyitott volt a főpolgármester.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.