Egymásnak feszülnek a csúcsragadozók

A 2019–2020-as Bajnokok Ligája-szezonban ma kezdődik az egyenes kieséses szakasz, amely május 30-án ér véget az isztambuli döntővel. Azok a csapatok, amelyek bejutottak a legjobb 16 közé, 9,5 millió euróval gazdagodtak, innentől pedig körről körre emelkedik a tét:

a negyed- és az elődöntő már 10,5, illetve 12 millió eurót ér, az Atatürk Olimpiai Stadionban rendezendő finálé győztese 19 millió eurót kasszíroz, de a vesztesnek is 15 millió lesz a vigaszdíja.

Vagyis az európai topklubok szintjén sem rossz kereseti lehetőség a BL, különösen úgy, hogy már a főtáblára jutás egy 15,25 millió eurós csekkel párosult,

a csoportkörben pedig 2,7 millió, illetve 900 ezer eurót kóstált minden egyes győzelem, illetve döntetlen. Ez azt jelenti, hogy a legjobb esetben akár 82,4 millió eurót is bezsebelhet egy klub,

és ebben az összegben még nincs benne a televíziós jogdíjakat és szponzori bevételeket tömörítő market pool.

A legmagasabb szinten elnyerhető pénzdíjak tehát látványosan megdobhatják Európa vezető klubjainak a költségvetését is, márpedig a pályán elért eredmények szoros összefüggésben vannak azzal, hogy egy klubnak mekkora a büdzséje, mekkora a játékoskeretének az értéke, és mennyit fordít bérekre. Az aranylabdás holland legenda, Johan Cruyff viszont nem véletlenül mondta, hogy egy pénzeszsákot még sosem látott gólt lőni, a sportgazdasági egyenletet tehát igenis felülírhatja a sportszakmai. A Jürgen Klopp által irányított Liverpool legalábbis olyannyira kiemelkedik a világ labdarúgásából, mint legutóbb talán csak a Josep Guardiola vezette 2009-es Barcelona. Ezt a fajta dominanciát vélhetően több százmillió eurós befektetéssel sem lehetne ellensúlyozni.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható