Magyarország újabb pert nyert a Európai Bizottsággal szemben

2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, amelyet a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves nettó árbevétel alapján vetnek ki. Ezen adó célja, hogy forrásokat biztosítson az egészségügyi rendszer finanszírozásához az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.

Az ezen új adónemhez kapcsolódó adókulcsok progresszíven növekednek, és azok mértéke 0,2 százalék az adóalap 30 millió forintot túllépő, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után, 2,5 százalék az adóalap 30 milliárd forintot túllépő, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után és 4,5 százalék az adólap 60 milliárd forintot meghaladó része után. Az adófizetési kötelezettség csökkenthető, ha a vállalkozás beruházásokat végez tárgyi eszközökbe.

Az adónem miatt bizottság úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít és – mivel az adó már hatályban volt – utasította Magyarországot arra, hogy ezen eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív kulcsok, illetve a beruházás esetén járó adókedvezmény alkalmazását.

Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte a Törvényszéktől.

Az egy uniós rendelet által előírt élelmiszerlánc-felügyeleti díjra vonatkozó rendelkezéseket meghatározó magyar jogszabályok értelmében e díjat Magyarországon az élelmiszerlánc-szereplőnek minősülő vállalkozásoknak bizonyos tevékenységeikhez kapcsolódó árbevételük függvényében kell megfizetniük. A díj célja – az uniós rendelettel összhangban – az élelmiszer-ellátási lánccal kapcsolatban végzett hatósági tevékenységek költségeinek finanszírozása.

A bizottság előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára. A bizottság ezért állami támogatásokkal kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett döntött, továbbá ezen eljárás lezárásáig elrendelte a felügyeleti díj progresszív díjmértéke alkalmazásának felfüggesztését.

Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését is kérte a törvényszéktől.

A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a bizottság a szóban forgó nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban Magyarországgal folytatott előzetes konzultációk fényében helyesen következtetett arra, hogy a hivatalos vizsgálati eljárások lezárásáig Magyarország nem kívánta felfüggeszteni az ezen intézkedések tárgyát képező pénzügyi terhek alkalmazását. Következésképpen a törvényszék szerint a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a Bizottság által adott arányos és kellően indokolt válasz volt a kialakult helyzetre.

Magyarország fellebbezett

Magyarország a törvényszék ítéletével szemben fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz, mivel álláspontja szerint a törvényszék az ítéletében figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozataiban a bizottság elmulasztotta megfelelően indokolni azon aggodalmát, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére Magyarország végre fogja hajtani a szóban forgó nemzeti intézkedéseket. Lengyelország Magyarország oldalán beavatkozóként vett részt a fellebbezési eljárásban.

Az ítélet

A bíróság kimondja, hogy a törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen állapította meg, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük volt arra, hogy megértsék azt, hogy a bizottság a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozataiban miért döntött úgy, hogy a felfüggesztő rendelkezések tényleges alkalmazásához folyamodik.

Ilyen körülmények között a bíróság a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezi.

A magyar kormánynak adott igazat az Európai Bíróság

A Tesco, valamint a Vodafone perelte be a magyar államot a különadók miatt.

A bíróság végül megállapítja, hogy a per állása megengedi azt, hogy maga bírálja el érdemben Magyarországnak a vitatott felfüggesztő rendelkezések ellen benyújtott kereseteit. Ezzel kapcsolatban a bíróság hangsúlyozza, hogy a jelen per folyamán a bizottság maga is elismerte, hogy a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozatok nem adtak magyarázatot azon okokra, amelyek miatt úgy vélte, hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére nem függeszti fel a szóban forgó nemzeti intézkedéseket.

Következésképpen a bíróság kimondja, hogy a vitatott felfüggesztő rendelkezések indokolása elégtelen, és e körülményre tekintettel megsemmisíti e rendelkezéseket.