Orbán Viktor ismertette az uniós költségvetés részleteit

Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről. Eszerint az első két célkitűzést teljesítette, a hetes cikkely szerinti eljárás lezárásának sincs akadálya, és fontos lépéseket sikerült tenni a pénzügyi források politikai feltételekhez kötésének kizárása ügyében. A kormányfő azt javasolja, hogy az uniós egyezség ratifikációja során az Országgyűlés vitassa meg: az elért eredmények elegendők-e ahhoz, hogy a magyar törvényhozás támogassa a megegyezést.

Magyarország eredményesen tudta érvényesíteni azt az Országgyűlés által megfogalmazott elvárást, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek. Elértük, hogy az eredeti, Magyarország számára kedvezőtlen javaslatot érdemben és jelentős mértékben módosítsák. Hazánk az uniós mentőcsomagból és költségvetésből összesen mintegy 40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthat, továbbá 10 milliárd euró hitelt vehet fel – részletezte a miniszterelnök. A teljesítendő befizetések nagysága mintegy 11 milliárd euró lesz. A befizetések és az elnyerhető források egyenlege mintegy 30 milliárd euró hét év alatt, azaz Magyarország a nemzeti jövedelme százalékában kifejezve évente átlagosan 2,8 százaléknak megfelelő többletforrást vonhat be. Ez a hatodik legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével kizárólag olyan országok szerepelnek előrébb, amelyeknek a nemzeti jövedelme a magyar alatt van. Az uniós költségvetésről kötött megállapodás alapján hét éven át a kohéziós politika megvalósítását szolgáló büdzséből a nemzeti össztermék 1,8 százalékának megfelelő forráshoz juthat Magyarország, ez Bulgária és Horvátország után a harmadik legjobb eredmény. „Az objektív számok alapján arról tehetek jelentést az Országgyűlésnek, hogy a parlamenti határozat által szabott első és második célkitűzést teljesítettem.”

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Lengyelországgal vállvetve sikerült elérni, hogy a jogállamiság nevében, de a jogállamiság súlyos sérelmével lefolytatott uniós eljárások Magyarország kohéziós forrásait és pénzügyi érdekeit ne veszélyeztessék. Szerinte az uniós költségvetés és mentőcsomag együttesen komoly gazdasági lehetőséget teremt Magyarország számára. Az is tény ugyanakkor, hogy a koronavírus-járványra adott uniós válasz, vagyis a közös hitelfelvétel szemben áll a magyar kormány elmúlt évtizedben folytatott államadósság-csökkentő politikájával, és olyan, az adósságközösség irányába tett lépés, amely példátlan az Európai Unió történetében. A megegyezés hatálybalépéséhez tagállami parlamenti ratifikáció szükséges.