Kiutat keres a válságból a zeneipar – a jegyek áfacsökkentése lehet az egyik eszköz

Demeter Szilárd az Akvárium Klub előtt tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a járványhelyzetben számos döntést hoztak a hazai zeneipar megsegítésére.

Várhatóan a jövő héten kiírják a 1,4 milliárd forintos klubtámogatási pályázatot, amelyet az EMET támogatáskezelő felületen keresztül lehet majd elérni. A pandémia második hulláma miatt az itt elnyerhető összegeket nem koncerttámogatásra kapják a klubok, hanem járványügyi biztonsági fejlesztésekre, infrastrukturális fejlesztésekre

– mondta Demeter Szilárd.

A Nemzeti Művelődési Intézettel közösen 450 millió forintos pályázati keretösszeg jut a bevételeiktől elesett rendezvénytechnikusoknak. A Petőfi Irodalmi Múzeum járvány miatt elnapolt ingatlanfejlesztési maradványösszegéből indulhat el – szintén pályázat útján – a magyar könnyűzene elmúlt fél évszázadának audiovizuális és tárgyi örökségét bemutató gyűjtemény kialakítása.

A tervek szerint egy ingyenesen elérhető felületen tudjuk közzétenni a gyűjteményt, a virtuális értéktár legkésőbb 2023-ra kinyithatja kapuit

– tette hozzá.

Éves forgalmának 70 százalékát – 28-30 milliárd forintot – már elveszítette az utóbbi fél évben a magyarországi zeneipar, amely fesztiválok, illetve élőzenés rendezvények, koncertek híján soha nem látott mélységű válságba került a pandémia miatt – hangzott el a Music Hungary Szövetség és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szerdai sajtótájékoztatóján.

Itt Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke megjegyezte:

most örülnének azoknak a problémáknak, amikre tavaly panaszkodtak. A zűrös időszakok azonban jót tesznek a szakmával, a panasz helyét mára átvette a tettvágy, az egymást segítésének szándéka, a zeneiparban érdekeltek végre összefogtak, és összekapaszkodva megoldást keresnek arra, hogy milyen módon és eszközökkel tudnak kikecmeregni a covid-19 okozta helyzetből.

Nem kibekkelni akarják, amíg a járvány elmúlik, ennél több, gyorsabb és aktívabb cselekvésre van szükség. A szakma ennek jegyében is készül az év legfontosabb eseményére, a májusról novemberre halasztott Music Hungary Konferenciára, amit idén először Veszprémben rendeznek meg.

A baj sokkal nagyobb, mint amivel áprilisban, az akkor még pesszimista modellként emlegetett szcenárió szerint kalkuláltak, a járvány miatti rendezvénystop és a korlátozások miatt egyre inkább úgy tűnik, hogy akár 38-40 milliárd forint is lehet az éves piacvesztés értéke.

A zeneipar ugyanis az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult, bevételeinek zömét a koncertek adják. Az élőzenés rendezvények piaca most várhatóan hosszú távon átalakul, a fogyasztói szokások is alapvetően megváltoznak majd, de azt még nem tudni, mennyire.

A válságkezelés, a kiútkeresés egyik fontos eszköze az a készülő hatástanulmány, amit a szövetség a PricewaterhouseCoopers bevonásával készít a koncert és fesztiváljegyárak áfakulcsának 5 százalékra való csökkentéséről. A komplex számításokon alapuló anyag októberre a kormányzati döntéshozók asztalára kerülhet

– tudtuk meg.

Időközben a könnyűzene képviselete is megjelent az államigazgatás struktúrájában: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója lett a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújításának és társadalmiasításának koordinálásért felelő miniszteri biztosa személyében, aki bejelentette, digitális könnyűzenei közgyűjtemény létrehozását kezdeményezi, a tárgyi emlékek, relikviák felvásárlásával is segítve a zeneipart.

A PIM erre a célra legalább 200 millió forintot tud fordítani az idén elmaradt projektjei fedezetét. A kormánybiztos összegezve elmondta, hogy z ágazat bevételkiesése hatalmas, azt telejs mértékben pótolni nem lehet, de többféle támogatással igyekeznek segíteni az érintetteknek.

Csütörtökön dönt például a Nemzeti Kulturális Alap a korábbi egymilliárd forint után újabb alkotói támogatások meghirdetéséről, miközben 450 millió forintos keretből kérhetnek támogatást a munka nélkül maradt rendezvénytechnikusok.

A zeneipar közvetlenül 15 ezer embernek biztosított eddig megélhetést, valójában ennél is többnek, mert a vendéglátás és a turizmus számára is jelentős bevételt generált – mondta a Music Hungary Szövetség elnöke.

A vírushelyzet rávilágított a fesztiválszervezés és a zeneipar nehézségeire, az áfakulcsok csökkentése régóta a levegőben van, a válságos helyzetben volt apropó újra elővenni, továbbgondolni és kidolgozni a kezdeményezés részleteit. Szilágyi Dávid, aa PwC Magyarország Kft. menedzsere elmondta, azt vizsgálják, hogy a18 százalékos áfával értékesíthető fesztiváljegyek, és a 27 százalékos áfával terhelt koncertjegyek adótartalmának csökkentése milyen hatást gyakorolna az iparágra és az állami költségvetésre.

Feltárták a koncertszervezés sajátosságait, azt a meglepően komplex rendszert, amiben nem csak zenészek és koncertszervezők osztoznak a jegybevételeken, hanem a menedzsmenttől a technikai szolgáltatókon és jogvédőkön át a rendezvényhelyszínekig nagyon sokan. Már most látszik, hogy majdnem az összes iparági szereplőnek pozitív hatást jelentene az áfacsökkentés, amivel az újraindulást is támogatni lehetne. A járvány nyomán tartósan megnövekedő költségekre kell számítani az állandósuló egészségvédelmi előírások miatt is.

Amennyiben az újrakezdést változatlan jegyárakkal lehetővé válik az áfacsökkentés nyomán, azzal a zenészek és a közönség is jól járna – hangzott el.

Bakony-Balaton kreatív régió

Veszprém, amely az UNESCO-tól a Music City címet is kiérdemelte, hosszú távon szeretne a hazai könnyűzenei élet meghatározó rendezvényének házigazdája maradni – árulta el Navracsics Tibor, Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosa.

A város közben 2023-ra készül, arra a program évre, amikor Veszprém és a Balaton régió Európa kulturális fővárosa lehet. Elkezdődött az események főpróbája, és annak a gazdasági modellnek a kidolgozása is, ami a Bakony-Balaton térségében a meglévő helyi kreatív iparra építene a jövőben még nagyobb mértékben.

Veszprém remek helyszín ehhez, hiszen kulturális fogyasztásban is az egyik legigényesebb város, a 65 ezres lakosság három színházat, két irodalmi folyóiratot és két televíziós csatornát tart el

– jelezte a kormánybiztos.