Magyarország és Lengyelország is vétózhat Brüsszelben

Hétfő délután az EU-tagállamok nagykövetei elé kerül a többéves pénzügyi keret és az uniós mentőalap számos eleme. Magyarország és Lengyelország hivatalosan most mondhat először nemet a november elején előzetesen elfogadott, általuk csak politikai zsarolásnak titulált jogállamisági mechanizmusra – írja a Magyar Nemzet.

Varga Judit igazságügyi miniszter az ülést felvezető Facebook-bejegyzésében azt írta:

nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.

https://www.facebook.com/VargaJuditMinisterofJustice/posts/3879150082103919

Az igazságügyi miniszter a költségvetési tárgyalások finisében hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében jelezte:

nem Magyarország támadja Brüsszelt és más tagállamokat különböző, mondvacsinált jogállamisági köntösbe bújtatott vádakkal, hanem fordítva.

A tárcavezető szerint az uniós támogatások, kohéziós források nem könyöradományok, hanem az uniós szerződések alapján Magyarországot jogosan megillető kifizetések. Mint azt Varga Judit írta, nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.

A miniszter ezzel gyakorlatilag megerősítette, hogy

a magyar kormánynak elfogadhatatlan a német EU-elnökség és az Európai Parlament jogállamisági megállapodása.

A magyar és lengyel érvek szerint az egyébként ellentétes az uniós szerződésekkel, ugyanis újabb jogállamisági mechanizmust dolgoz ki a már létező, és az alapszerződésekben is rögzített hetes cikkely szerinti eljárások mellé.

A Magyar Nemzet emlékeztetett , hogy Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, illetve Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben elfogadhatatlannak nevezte a jogállamisági alkut. Többek között úgy érvelve: az országvezetők a nyáron nem erről egyeztek meg, így

amennyiben nem tartják magukat az eredeti megállapodáshoz, hazánk megvétózza a többéves pénzügyi keretet és az uniós járványügyi csomagot, a Next Generation EU programot is.

Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki korábban ugyanilyen nyilatkozatot tett.

Az uniós tanácsban a jogállamisági rendelet zöld jelzéséhez elég a minősített többség, tehát a lengyel és a magyar vétó önmagukban nem lehetetlenítik el a mechanizmus létrejöttét. A 2021 utáni, következő hétéves pénzügyi keretről és az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetéséről szóló politikai megállapodáshoz viszont egyhangúság szükséges.