Elemi szükségletté vált a digitalizáció

Míg korábban a cégek csak tervezték a digitális átalakulás nyújtotta lehetőségek minél jobb kiaknázását, addig a járvány okozta lezárás időszakában mindezek kulcskérdéssé és azonnal megoldandó feladatokká váltak – állapította meg egy tanulmány.

Radikális és gyors változást hozott a vállalatok digitalizációhoz való viszonyulásában a koronavírus-járvány – állapítja meg a Liferay 2020 Review, 2021 Outlook című tanulmánya.

„Az elkészült tanulmány rámutatott arra, hogy vállalatvezetők a technológiai fejlesztésekben látják az üzleti folyamataik stabilizálását, amellett, hogy nagy hangsúlyt kell fektetniük az ügyfél- és a munkáltatói élmény javítására is.

Továbbá felismerték, hogy olyan rugalmas technológiai és szervezeti modellek kialakítására van szükségük, amellyel könnyebben átvészelhető a járvány által kikényszerített digitális átalakulás” – mondta a cég mai háttérbeszélgetésén Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője.

Balogh Zsolt szerint a Liferay – digitalizációval foglalkozó cégként – úgy élte meg a pandémia hatását, hogy míg korábban egyfajta extra értéket jelentett, ha valaki üzleti hasznosulásból foglalkozott a digitalizációval, addig a Covid-19 hullámai után szinte az életképesség feltétele lett, ahol a minőségi ügyfélélmény vált az elsődleges megkülönböztető jeggyé a versenyképességnél. Hozzátette: a tanulmány szerint, míg korábban az ágazati szereplők csupán tervezték például a távoktatás, vagy távmunka kialakítását, az online vásárlási lehetőségeket, az új online pénzügyi szolgáltatásokat, az egészségügy digitalizációját, az online ételrendelések kiterjesztését, addig a járvány okozta lezárás időszakában mindezek kulcskérdéssé és azonnal megoldandó feladatokká váltak.

A tanulmány szerint a pénzügyi és biztosítási iparágat előnyére formálta a pandémia: miközben például 2020-ban Magyarországon mindössze 19 százalék volt a bankfiókban megfordult ügyfelek aránya a 2018-as 55 százalékhoz képest, a több kommunikációs csatornát összekapcsoló – úgynevezett omnichannel – ügyfelek aránya 46 százalékra, a digitális ügyfelek aránya pedig mintegy 36 százalékra nőtt a korábbi 25-ről.

Az egyik nagy nyertese a pandémiás időszaknak az online kereskedelmi iparág, miután 2020. első félévének online forgalma 34,8 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, elérve a bruttó 355,1 milliárd forintos szintet. A járvány következtében leginkább az online FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek szektora tudott bővülni. Az egészségügyben viszont nem alakult ilyen jól a helyzet:

míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média előrébb járnak a digitalizációban, addig az egészségügy fejlődése jelentősen elmaradt.

„Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30 százalékát az egészségügy generálja” – emelte ki Balogh Zsolt. Hozzátette, hogy – más iparágaktól eltérően – a legtöbb egészségügyi rendszerben nem tapasztalható értékalapú verseny az egyes szolgáltatók között, és a betegeknek nincsen lehetőségük az egyes intézmények között az eredményességük alapján szelektálni. Azonban az egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és célzott elemzése óriási előnyökhöz juttathatná az egészségügyi szereplőket a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is.

A 2021-re vonatkozó várakozások kapcsán elhangzott: a digitalizációban várhatóan a felhőalapú szolgáltatások kerülnek egyre inkább előtérbe, mert így nem a vállalatnak kell majd biztosítania a hardvert és az adatbiztonságot.

Úgy gondolom, hogy a jövőben az állami cégek lesznek a legnagyobb ügyfelek, akik bekapcsolódnak majd a digitalizációba

– tette hozzá Balogh Zsolt.

Ami pedig az egyes ágazatokat illeti, a pénzügyi szolgáltatóknak 25-50 százalékkal kell csökkenteniük a kiadásaikat az elkövetkező 3-5 évben, hogy megőrizzék versenyképességüket. Ezt leginkább hatékonyság-növeléssel, digitalizációval és organizációs átalakításokkal tudják megtenni, a hagyományos létszám leépítéssel ellentétben.

A kereskedelemben az elsődleges meghatározó szempont az ügyfélélmény lesz. Balogh Zsolt úgy véli, hogy a járvány csillapodása után sem fordulnak el a vevők az online platformokon történő vásárlásoktól, de lehetséges, hogy valamiféle hibrid megoldásokat választanak majd. Az egészségügyben pedig a digitális átalakulásnak nem csak technológiáról kell szólnia, hanem a változás menedzsmentről, amely lehetővé teszi a egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának növelését, az önkiszolgálás lehetőségének megteremtését a betegeknek és az egészségügyi dolgozóknak.