Brüsszel lecsap a kínai behatolásra

Egyre markánsabban kirajzolódik a világpolitikai átrendeződés, amelyet az amerikai elnökcsere indított el: az Egyesült Államok és Kína – a két legnagyobb gazdasági hatalom – közt tovább élesedik a verseny, és ebben az Európai Unió Washington oldalára helyezkedik.

Brüsszel felfüggesztette a sokéves tárgyalások után december végén Kínával elért átfogó befektetési megállapodás (CI) ratifikálását

– mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden este az AFP-nek. Szerdán pedig a Bizottság újabb ütést vitt be:

Margrethe Vestager, a testület versenypolitikáért felelős alelnöke – Peking megnevezése nélkül – olyan új szabályokat jelentett be, amelyek gáta állíthatnak a kínai vállalatoknak az elmúlt évtizedben felgyorsult európai terjeszkedése elé.

Ha a tagállamok és az Európai Parlament is jóváhagyja, Brüsszel blokkolhatja az EU-n kívüli vállalatok akvizícióit és állami megrendeléseit, sőt súlyos büntetést is kiszabhat, ami az adott cég forgalmának akár 10 százalékát is elérheti, ha a vállalat állami támogatást kapott, és ezzel indokolatlan versenyelőnyre tett szert az európai versenytársakkal szemben. A Bizottságnál ugyanakkor készül az a stratégia, amely 2030-ra megduplázná a fejlett technológiákban használt félvezetők európai termelését.

Az EU túl naiv, túl nyitott volt, amikor kiszervezte a csipek gyártását olyan országokba, mint Tajvan, Kína és Dél-Korea

– mondta Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa szerdán a Bloombergnek egy interjúban.

A CAI jegelése egyáltalán nem volt meglepő, a felhők már hónapok óta gyülekeztek az egyezmény felett. A januárban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök helyrehozta az elődje, Donald Trump alatt megromlott kapcsolatokat az EU-val, miközben Washington amúgy is éles szembenállása Kínával fokozódott. A kínai ujgur kisebbség kezelése miatt a nyugatiak és Peking közt kipattant szankcióváltásba Brüsszel – évtizedek óta először – már olyannyira belekeveredett, hogy a kínaiak – a velük egyre barátibbá váló Oroszországhoz hasonlóan – EU-politikusokat tiltottak ki. Dombrovskis pont erre hivatkozott a CAI felfüggesztésének okaként. De a mértékadó brüsszeli kutatóintézet, a Bruegel már egy hónapja arról közölt írást, hogy az évtizedeken át vágyott egyezmény a technológiai értelemben is kettéváló világgazdaságban anakronisztikussá vált. Dombrovskis elmondta:

az együttműködés jövője a szélesebb értelemben vett kínai-európai kapcsolatoktól függ.

A megmerevülő frontok ugyanakkor világosan kirajzolódtak a G7 – a nagy nyugati gazdaságok és Japán – eheti londoni találkozóján:

a két év után először összegyűlt külügyminiszterek egyhangúan bírálták Kína emberjogi gyakorlatát és egységes fellépést ígértek Pekinggel szemben.

A CAI az idén távozó Angela Merkel német kancellár politikai hagyatékának egyik gyémántja lehetett volna, Európa egyik legerősebb hatalmának politikája azonban maga is jelentősen átrendeződött az elmúlt hónapokban, Peking számára nem sok jót ígérő módon. Most úgy látszik: a szeptemberi német választások után aligha hagyhatók ki az új kormányból a megerősödött, Kína- és Oroszország-ellenes Zöldek, sőt nem kizárt, hogy a kormányfőt is ők adják. De a kínai cégek térhódítása iránt Berlin már korábban sem volt megértő, mióta megszólaltatta a riadócsengőket, hogy öt éve a Midea csoport megvásárolta a KUKA bajor robotikai céget. Decemberben Németország megakadályozta, hogy az állami kontroll alatt álló China Aerospace megszerezze az IMST műhold- és radartechnológiai vállalatot.