Az EU a saját érdekeire is figyel a fehérorosz szankciókkal

Fehéroroszország két fő devizabevételi forrását, az olajipart és a kálisó-gyártást is érintik a célzott gazdasági szankciók, amelyeket az emberi jogok súlyos megsértése és az elnyomás fokozódása, valamint a Ryanair járatának földre kényszerítése miatt jóváhagyott az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács.

A büntetőintézkedések emellett kiterjednek a cigaretta-, energia-, és vegyiparra, valamint a távközlésre és a pénzügyre.

Az Európai Beruházási Bank leállítja az állami szektor projektjeire vonatkozó meglévő megállapodások, valamint a meglévő műszaki segítségnyújtási szolgáltatási szerződések alapján járó kifizetéseket.

A tagállamoknak pedig intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy korlátozzák fejlesztési bankok piaci részvételét Fehéroroszországban. Az EU azonban – saját jól felfogott érdekében – nem ment el a végsőkig.

Megtiltotta ugyan az olajipari és bizonyos kálisó-termékek vásárlását, importját és transzferjét is,

az intézkedések azonban csak a június 25-e után kötendő szerződésekre vonatkoznak.

Ezentúl tilos két olyan kálisó-termék behozatala, amely az EU-ba irányuló fehérorosz import 20 százalékát tette ki, a korlátozások azonban Elena Sakhnova, a VTB Capital elemzője szerint nem vonatkoznak a legnagyobb, állami tulajdonban lévő cég, a Belaruskali legfontosabb termékére.

A műtrágyagyártáshoz szükséges kálisó esetében érthető a 27-ek óvatossága, hiszen Fehéroroszország a világ harmadik legnagyobb legnagyobb termelője, a Belarukali pedig a második, a teljes globális piac 20 százalékát ellenőrzi. Legfőbb partnere azonban Kína, India és Brazília, az EU csak nyolc százalékot tett ki a cég tavalyi 2,4 milliárd dolláros exportbevételéből, míg az uniós kálisó-importnak mintegy negyede származik Fehéroroszországból. Aljakszandr Lukasenka elnök erre alapozva állítja magabiztosan, hogy az ország könnyedén kompenzálhatja majd a kieső uniós kivitelt.

A könyörtelenül elöregedő Európát majd helyettesítjük a gyorsan növekvő Ázsiával

– ígérte, miután először szóba került a gazdasági büntetőintézkedések lehetősége.

Ezzel egyébként Sakhnova is egyetért, és a Bloombergnek úgy vélekedett, hogy a brüsszeli lépés rövid távon áremelkedést okozhat a kontinensen. A helyzet azonban szerinte gyorsan normalizálódik majd, mert más termelők, például az orosz Uralkali PJSC képes lehet kitölteni az űrt. Legalábbis elméletileg, abban az esetben, ha nem romlik tovább látványosan az EU és Oroszország viszonya.

Az olajipari termékek exportjának tilalma viszont komolyabb károkat okozhat a devizahiánnyal küzdő volt szovjet köztársaságnak, amely jelentős profittal adja el a feldolgozott orosz olajat. Az év első négy hónapjában a kivitel megduplázódott, 1,5 milliárd dollárra nőtt az új szankciók hatálya alá eső kategóriában, és ennek a felét az EU, 40 százalékát pedig Ukrajna tette ki.