BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kísértetiesen hasonlít a koronavírus a száz évvel ezelőtti orosznáthára

Az orosznáthával megfertőződött betegek elvesztették a szaglásukat, nem éreztek ízeket, és hónapokig szenvedtek fáradtságtól, levertségtől.

Az orosznáthával megfertőződött betegek elvesztették a szaglásukat, nem éreztek ízeket, és hónapokig szenvedtek fáradtságtól, levertségtől. 

A több mint száz éve terjedő halálos kór története meghökkentő hasonlóságot mutat a mostani pandémiával, ugyanakkor reményre is okot ad – írja az Index.

Érdekes dolgok kerültek felszínre a koronavírus múltjával kapcsolatban. Oroszország területén 1889-ben különös járvány pusztított. Emberek ezrei lettek betegek, sőt haltak bele a fertőzésbe, iskolákat kellett bezárni, mert a tanárok és a gyerekek is nagy számban fertőződtek meg. A fertőzések gyorsan terjedtek, és Oroszországon kívülre is eljutott a betegség. 

A járványt akkoriban orosznáthának nevezték, a későbbi hírhedt spanyolnáthához hasonlóan.

Van azonban a járványnak egy különleges vonása, ami az utóbbinál nem volt jelen. A betegek egy része szokatlan tünetekről számolt be: elvesztették a szaglásukat, nem éreztek ízeket, akik pedig meggyógyultak, még hetek, sőt hónapok múlva is nagyfokú elesettségről és gyengeségről számoltak be. 

Az akkor súlyos, sőt sok halálos esetet okozó vírus néhány évvel később egyszerű náthává szelídült.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A jelennel való párhuzam tehát egyértelmű: az elmúlt két évben és még jelenleg is sok súlyos és halálos esetet okozó koronavírus talán nemsokára szintén hétköznapi náthává szelídül. Ennek az előjeleit már most is látjuk, hiszen az omikron, illetve annak variánsai már jellemzően inkább felső légúti tüneteket okoznak a korábban megfigyelt súlyos kétoldali tüdőgyulladás és légzési elégtelenség helyett – foglalta össze a portál.

Jelenleg még nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az orosznáthát valóban egy korai koronavírus-variáns okozta volna, de erre utaló jelek bőven vannak. A mostani világjárványhoz hasonlóan ez is hullámokban jelentkezett, tehát időnként erősödött, időnként pedig majdnem teljesen eltűnt. 

A tudósok ezért jelenleg próbálnak valamilyen konkrét bizonyítékot szerezni arra, hogy már a 19. században is köztünk járt a koronavírus, sőt járványt is okozott. 

A tudósok próbálnak az adott időszakból származó tárgyakat, mintákat szerezni, amelyekből esetleg genetikai információt tudnának kinyerni és a vírusra való pontos adatokat szerezni. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.