Tízmillió kreatív munkahely szűnt meg a pandémia alatt

A koronavírus-járvány következtében 2020-ban világszerte tízmillió munkahely szűnt meg a kreatív iparágakban, és a kulturális szféra egyre növekvő digitalizálódása miatt a művészeknek minden eddiginél nehezebb a megélhetés – közölte az UNESCO jelentésében.

A pandémia példátlan válsághoz vezetett a kulturális ágazatban

– fogalmazott Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

Világszerte múzeumok, mozik, színházak és koncerttermek, az alkotás és a megosztás helyszínei zárták be kapuikat. Sok művész helyzete tarthatatlanná vált, a válság veszélybe sodorta a kreatív sokszínűséget. 

Bár a kulturális és kreatív ipar a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazata, közben az egyik legsebezhetőbb is, ráadásul többnyire kimarad az állami és magánbefektetésekből 

– fejtette ki az elemzés. Ennek ellenére több kormány és helyi önkormányzat is nyújtott vészhelyzeti támogatást a pandémia által sújtott kreatív szektornak, de ezeknek az ágazatoknak a globális bruttó hozzáadott értéke 2020-ban 750 milliárd dollárral csökkent.

Itthon is nagy bajban voltak a zenészek, de a kormányzati támogatásnak köszönhetően kaptak segítséget. Több mint ötmilliárd forintból legalább 150 raktárkoncert létrejöttét támogatta a kormány, ahol a hazai könnyűzenei élet szereplői profi technika és saját stábjuk segítségével játszhatták el a dalaikat.

A másik fontos tényező a digitalizáció előtérbe kerülése,

amely egyre fontosabb szerepet tölt be a kulturális produkciók létrehozásában, terjesztésében és hozzáférésében. A legtöbb művész számára azonban a digitális környezet nem biztosított elegendő jövedelmet szakmai karrierjének fenntartásához. 

Mint Ernesto Ottone, az UNESCO főigazgató-helyettese rámutatott: az a paradox helyzet állt elő, hogy 

míg globálisan nő az emberek kulturális tartalom iránti igénye és tartalomfogyasztása, a művészeti és kulturális tartalmakat előállítók egyre nehezebben tudnak dolgozni.

Újra kell gondolni, hogy hogyan alakítsunk ki fenntartható és befogadó munkakörnyezetet a kulturális és művészeti szakemberek számára, akik világszerte létfontosságú szerepet töltenek be a társadalomban

– idézte a lap a főigazgató-helyettest.

A jelentés arra is kitért, hogy a nemek közötti egyenlőség még távoli cél, pedig a kulturális és szórakoztatóipari ágazatokban a női munkavállalók aránya meghaladja a 48 százalékot. 

A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban, kevésbé férnek hozzá a közfinanszírozáshoz,

és munkájuk sokkal kevésbé látható és elismert, mint férfi kollégáiké, miközben a koronavírus-járvány is aránytalanul nagy terhet rótt a női művészekre és kulturális szakemberekre – hangsúlyozta a jelentés.