Új vírusmutánsokat és járványhullámokat okozhat az állatok megfertőződése

Még a koronavírus-járvány első időszakában, 2020 áprilisában kerültek be a hírekbe a bronxi állatkert oroszlánjai és tigrisei azzal, hogy megfertőződtek a betegséggel. Az azóta eltelt hónapokban a kutatók több más állatfajnál azonosították a COVID-19-et, fogságban és vadon élő állatoknál egyaránt – számolt be róla a Reuters.

Hogyan kapják el, és kell e tőle tartanunk?

A kérdés mindenképpen fontos, ugyanis állatbetegségek, és emberekre veszélyes kórok esetében is hasznos tudnunk, mely fajok képesek egymást megfertőzni.

A fertőzött állatok eddigi listáján legalább 31 faj szerepel, kutatók azonban úgy gondolják, hogy ennél jóval szélesebb körben terjedt el a fertőzés az állatvilágban is.

Az állatok nemcsak olyan kórokozókat terjeszthetnek, mint a koronavírus, hanem akár új mutációk forrásaivá is válhatnak. A háziállatokon és állatkerti állatokon kívül a kutatók megállapították, hogy több főemlős, görény, szarvas, egér, hiéna, erdei patkány, csíkos görény és vörös róka is fogékony a fertőzésre.

A vadon élő állatok közül a nyérc és a fehérfarkú szarvas esetében mutatták ki, hogy hordozója a járványnak. A nyérc kivételével az állatok többségénél nem jelentkezik klinikai megbetegedés. Az állatok nemcsak elkaphatják a járványt, de vissza is fertőzheti vele az embert.

Korábbi kutatásokra alapozva a szakemberek képesek voltak néhány hipotézist felállítani arra, hogy melyik állatok lehetnek fogékonyak a vírusra.. A szintén a koronavírusok közé sorolható SARS-járvány alatt, 2002-ben a macskák, a hörcsögök és a vadászgörények mind is megfertőződtek, ezért őket most is a figyelemmel kísérték.

A görényekkel közeli rokonságban álló nercek 2020 nyarán és őszén nagy arányban megfertőződtek az Egyesült Államokban található nercfarmokon, miután átterjedt rájuk is a járvány az emberekről.

A számítógépes modellek arra is rávilágítottak, hogy a koronavírus a sejtjeiken található kulcsfontosságú fehérjék segítségével könnyeben megfertőzhet több szarvasfajt is. Emiatt kezdték el a fehérfarkú szarvasok vizsgálatát, amiből először 2021 augusztusában jelentettek pozitív eseteket.

2022. február 7-én a kutatók egy preprint-publikációt közöltek, amelyben azokat a vizsgálati eredményeket mutatták be, melyek alapján a New York állambeli Staten Islanden élő szarvasok elkapták a koronavírus omikron-variánsát. Mivel ez a vírustörzs a domináns New Yorkban, így erős a gyanú, hogy az emberek adhatták át azt a négylábúaknak.

Az eddig rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján jóval kisebb az esélye annak, hogy egy embernek egy állat adja át fertőzést, mint annak, hogy egy másik embertől kapja el.

Mutációk melegágya lehet

Laboratóriumi eredmények arra is rávilágítottak, hogy az SARS-CoV-2 emberről állatokra történő átterjedése a melegágya az új variánsok kifejlődésének, mivel a vírusok mutációval alkalmazkodnak az adott állatfaj egyedi jellemzőihez, mint például a testhőmérséklet, az étrend, vagy épp az immunrendszer. Az sem kizárható, hogy az emberekben megjelenő új vírusváltozatok újabb állatfajokat megfertőződéséhez járulhatnak hozzá.

A CDC szerint minden tíz, emberekre veszélyes fertőző betegégből hat átterjedhet állatokra, és az emberekben előforduló új vagy újonnan megjelenő betegségek csaknem háromnegyede állatokból származik. A szakemberek szerint a zoonózisos betegségek tanulmányozása jelentősen csökkentheti a jövőbeli járványok gazdasági és egészségügyi hatásait. Ennek ellenére

2021-ben a CDC mindössze 193 millió dollárt különített el az újonnan megjelenő zoonózisos betegségek tanulmányozására,

ami a szervezet teljes költségvetésének alig negyed százaléka.