Elárulták a miniszterjelöltek, mit kezdenének a megbízatásukkal

Szerdán zajlott a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatása az Országházban. Navracsics Tibor az uniós megállapodások aláírásának fontosságáról beszélt, Pintér Sándor változatlan célokkal vezetné a Belügyminisztériumot, a kulturális bizottság meghallgatásán pedig együttműködést és folyamatosságot, a megkezdett építkezés továbbvitelét ígérte. Szalay-Bobrovniczky Kristóf folytatni kívánja a néhány évvel ezelőtt indított haderőfejlesztési programot.

A kormány továbbra is az Európai Unióban (EU) képzeli el Magyarország jelenét és jövőjét – szögezte le Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője, miniszterjelölt szerdán a kinevezés előtti meghallgatásán. Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén Varga Judit ugyanakkor kijelentette azt is, hogy az uniónak változnia kell és ezért „határozottan és aktívan” fel fognak lépni.

Az egyes régiók eltérő szükségleteire választ adó fejlesztéspolitika kialakításáról és az uniós megállapodások aláírásának fontosságáról beszélt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterjelölt az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán.

A miniszterjelölt azt mondta: Magyarország sikeresen és gyorsuló ütemben zárkózik fel az unió átlagához, ugyanakkor vannak olyan régiók, amelyek az EU legszegényebbjei közé tartoznak. Ez önmagában fejlesztéspolitikai kihívást jelent – emelte ki. Közölte: rövid távú feladatként tűzte ki, hogy az év végéig a két európai uniós megállapodást – az operatív programok uniós finanszírozásának folyósítását lehetővé tevő partnerségi megállapodást, valamint az újjáépítési és ellenállóképességi programról szólót – sikerüljön aláírni.

Továbbra is a nemzeti érdekérvényesítésre kell alapozni a külpolitikai döntéshozatalt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újabb kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén.

Szijjártó Péter azt mondta, az elmúlt 12 évben a kihívásokat sikerrel kezelte Magyarország, és ennek kulcsa az volt, hogy soha nem adták fel a törekvést a nemzeti érdek elérésére, minden döntésnél a nemzeti érdek volt a legfontosabb szempont.

A következő évtized legnagyobb kihívása az orosz-ukrán háború, a legfontosabb feladat pedig Magyarország szuverenitásának védelme, ennek biztosításáért a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat bevonják a kormányzati központba – mondta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterjelölt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.

Pintér Sándor változatlan célokkal vezetné a Belügyminisztériumot. A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában arról beszélt, kiemelt feladata lesz a rendvédelmi szervek hivatásos állomány illetményének rendezése, az ország gazdasági teljesítőképességének függvényében. 

Miniszterjelölti meghallgatásán Pintér Sándor kiemelte, az országban továbbra is rend van, 2010 óta folyamatosan csökken a bűncselekmények száma, a közterületen elkövetett bűncselekmények száma például 115 ezerről 46 ezerre csökkent. Az állampolgárok biztonságérzete lényegesen jobb, mint 12 évvel ezelőtt, és célkitűzésünk, hogy a következő időszakban tovább javuljon – mondta, megjegyezve, hogy ebben nemcsak a rendőri munkának van szerepe, hanem az állampolgárok jogkövető magatartásának is. 

A politikus jelezte: parlamenti államtitkára Rétvári Bence lesz, és nem tervez személyi változtatást a rendvédelmi szervek felső vezetésében.

Az Országgyűlés kulturális bizottságának meghallgatásán együttműködést és folyamatosságot, a megkezdett építkezés továbbvitelét ígérte Pintér Sándor. Mint mondta, továbbviszik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, a Nemzeti Alaptantervben pedig egyelőre nem várható változás. Hangsúlyozta, a fókuszban a tankönyv- és a tartalomfejlesztés feladatai állnak, és továbbra is minden tanuló ingyenesen jut majd hozzá a tankönyvekhez.

Az elődök hagyatékára építkezve a jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt az Országgyűlés Népjóléti bizottságának ülésén. Csák János kinevezése előtti meghallgatásán kijelentette, hogy különleges feladat-összeállításával az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető.

A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít, a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint „értékvonalak kiindulópontjára”, akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek – fejtette ki Csák János.

A jelenlegi körülmények között nemcsak önálló gazdaságpolitikára, hanem önellátó gazdaságra is szüksége van az országnak, ez a fenntartható felzárkózás alapja – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

Hangsúlyozta: viharos évtizedben élünk, ahol egyszerre fenyeget minket egy háború, folyamatos járványhullámok, és ezt kísérő energia- valamint élelmiszerválság. A gazdaság eddig elért eredményeit meg kell védeni, úgy, hogy a válságból megerősödve kerüljünk ki – jegyezte meg.

Magyarország biztonságának garantáláshoz folytatni kell a védelmi képességek növelését – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmiminiszter-jelölt meghallgatásán Budapesten. Hangsúlyozta: a szomszédos országban háború van, és emellett olyan egyéb biztonsági kihívásokra is figyelni kell, mint például az illegális migráció, a terrorizmus, a kiberfenyegetettség. Az ország biztonságának növelése érdekében egy erős, magabiztos, jól felszerelt, nagyobb harcoló állománnyal rendelkező, harcolni képes hadsereget kell építeni – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve: folytatni kívánja a néhány évvel ezelőtt indított haderőfejlesztési programot.

Az őshonos magyarországi nemzetiségek integráns részei a magyar nemzetnek és államalkotó tényezők – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterjelölt az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti meghallgatásán.

Semjén Zsolt azt mondta: a magyarországi nemzetiségek, amelyeknek joguk van az önkormányzatisághoz, egyszerre integráns részei a magyar nemzetnek és saját anyanemzetüknek.

Minden természeti erőforrás véges, ezért az Agrárminisztérium (AM) a termőföld, a legelők, az erdők, a vizes élőhelyek védelmét egyformán fontosnak tekinti – mondta a miniszterjelölt szerdán az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága ülésén. Kinevezése előtti meghallgatásán a minisztériumot eddig is irányító Nagy István hangsúlyozta, az új kormányzati ciklusban az AM tevékenységét is a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni. Joggal nevezhető a természeti erőforrások tárcájának, amelyben a természetvédelemmel önálló államtitkárság foglalkozik majd – mondta a politikus. 

Egyben üdvözölte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyekért az új ciklusban már két tárca felel. A környezetvédelem a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz kerül, olyan intézményhez, amelyet ez a kérdés a legközvetlenebbül érint – tette hozzá Nagy István.