Orosz–ukrán háború – 359. nap – friss hírek
Megnőtt az igény az amerikai fegyverek iránt Európában, és ez nemcsak a háborúban álló Ukrajnára, hanem több más országra is igaz, azonban a rendelések nem a drága tankokra és vadászgépekre érkeznek, hanem olyan olcsóbb eszközökre, mint a vállról indítható rakéták, a tüzérségi lőszerek vagy épp a drónok, amelyek fontosnak bizonyultak az orosz–ukrán háborúban.
Több európai ország – mint Finnország, Lengyelország vagy Németország – szeretne az amerikai fegyverek gyártásában is részt venni, és a meglévő szerződések folyamatait is felgyorsítaná.
Kifejezetten erős a kereslet 155 milliméteres tüzérségi lőszerekre, légvédelmi eszközökre, kommunikációs felszerelésekre vagy a Javelin tankelhárító rakétákra és drónokra,
miután a kontinensen zajló harcok átrajzolták a jövő háborúiról festett képet – derül ki a Reutersnek nyilatkozó közel tucatnyi washingtoni katonai attasé beszámolójából.
Az Ukrajnában remekelő Javelinek mellett a Raytheon 155 miliméteres, precíziós tüzérségi lőszerei is népszerűek, melyek több mint 30 kilométeres távolságból képesek 4 méteres pontossággal célba találni, ebből öt európai ország is betárazna, miközben három másik európai ország már most is vásárol ilyen lövedékeket. Azonban a fegyverek beszerzése többlépcsős folyamat, amelyhez az amerikai kormány engedélye is szükséges, így akár több mint egy évig is tarthat, mire ezek megérkeznek rendeltetési helyükre.
A nevük elhallgatását kérő attasék azt is elmondták, hogy hazájuk mindent megtesz azért, hogy a rendelések kifizetése is időben történjen, szemben a békeidőket jellemző gyakorlattal, amikor az amerikai fegyvergyártó cégek gyakran panaszkodtak a késedelmes fizetések miatt.
A drónok is népszerűek az utóbbi időben, legyen szó kisebb, pilóta nélküli repülőkről vagy a 20 millió dolláros Reaper-drónokról. Finnország és Dánia az orosz inváziót követően kezdett tárgyalni az utóbbiakat gyártó General Atomicsszal az MQ-9B Seaguardian – a Reaper haditengerészeti változatának – beszerzéséről, és Lengyelország is mihamarabb szeretne hasonló eszközökhöz jutni. Mariusz Blaszczak lengyel hadügyminiszter a Twitteren közölte ezek érkezését, és bejegyzésében arról írt, hogy ezek az ország keleti határait fogják figyelni. Lengyelországot abból az irányból Belarusz és Ukrajna határolja.
Az amerikai fegyverek európai gyártásáról is folynak tárgyalások, így felmerült, hogy
a német Rheinmetall a tank- és tüzérségi lőszerek előállításának növelése mellett akár az Ukrajnában kulcszszerepet játszó HIMARS-ok gyártását is szeretné megkezdeni
a cég vezérigazgatója, Armin Papperger szerint. Az eszközöket jelenleg gyártó Lockheed Martin kelet-európai üzletfejlesztési vezetője, Rita Flaherty szerint a vállalat vizsgálja a közös gyártás és a technológiatranszfer lehetőségét számos nemzetközi partnerrel. Lettország szintén érdeklődik amerikai lőszerek gyártása iránt.
A kisebb fegyverek mellett sokan számítanak a drágább eszközök forgalmának növekedésére, ezek első körben az Ukrajnába küldött lengyel vagy épp szlovák fegyverek pótlását jelenthetik. Pozsony korábban közölte, hogy kész MiG-29-es vadászgépeit Ukrajnának adni, amiket várhatóan F-16-osok válthatnak le. Ezek darabja 65 millió dollárba kerül.
A háború kitörése természetesen az amerikai hadiipari cégek részvényárfolyamán is észlelhető,
a szektor piaci kapitalizációja 35 milliárd dollárral emelkedett az orosz invázió kezdete óta, miközben az S&P 500 részvényindex mintegy 200 pontot vesztett az értékéből ugyanezen időszak alatt.
Az ukrán háború azonban különösen a tüzérségi lőszerek jelentőségét húzta alá, miután az Egyesült Államok több mint egymilliót szállított a standard, 155 miliméteres lövedékekből Ukrajnába. A darabonként mintegy 800 dollárt kóstáló lőszerek gyártását is igyekszik Amerika felpörgetni, a korábbi havi 30 ezer darabos termelést 90 ezerre növelnék két éven belül. Erre az amerikai készletek feltöltése mellett az Ukrajnának segítő más országoknak – Norvégia, Kanada, Finnország, Németország és Olaszország – is szüksége van.
A háború első hónapjaiban bizonyító Javelinek iránt is élénkült a kereslet, áprilisban Litvánia egymilliárd eurót tett félre ezek beszerzésére, míg májusban a gyártó Lockheed közölte, hogy duplázza ezek termelését, majd még ugyanebben a hónapban bejelentette, hogy partnerével, a Raytheonnal 309 millió dolláros rendelést nyert el 1300 rakétára Norvégiából, Albániából és Lettországból. Augusztusban az Egyesült Államok Nagy-Britannia számára hagyott jóvá egy 300 millió dolláros rendelést. Egyetlen Javelin mintegy 263 ezer dollárjába kerül az amerikai hadseregnek.
Az előző napi híreket itt olvashatja: Orosz–ukrán háború 358. nap – friss hírek
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.