Most már ellenségnek tekinti az európaiak többsége az oroszokat
Az európaiak többsége Oroszországot „ellenségnek” vagy „vetélytársnak” tekinti – derült ki az European Council on Foreign Relations páneurópai kutatóintézet héten nyilvánosságra hozott jelentéséből. A tíz országban végzett felmérés eredménye szerint átlagosan a válaszadók kétharmada tartja a saját hazája riválisának Oroszországot, és 40 százalékuk úgy gondolja, hogy Moszkva meggyengült az ukrajnai invázió kezdete óta.
Ellenségnek vagy riválisnak leginkább Dániában tartják az oroszokat (82 százalék). Ugyanez az arány 79 százalék Észtországban és Lengyelországban, 77 százalék Nagy-Britanniában, 69 százalék Németországban, 65 százalék Spanyolországban, 59 százalék Franciaországban, 57 százalék Portugáliában, 54 százalék Olaszországban és 44 Romániában.
A kilenc uniós tagállamban megkérdezetteknek csupán a 2 százaléka tekinti Oroszországot szövetségesnek és 12 százaléka szükséges partnernek a hazája számára.
Ellenségnek vagy vetélytársnak viszont 66 százalékuk.
Oroszországgal ellentétben az Európai Unióról azt gondolja a többség, hogy erősebbé vált, mint egy éve volt. Ez az általános vélemény a Brexit utáni Egyesült Királyságban is, az egyetlen kivétel Olaszország.
Ivan Krasztev és Mark Leonard politikatudós, a jelentés szerzői szerint a felmérés eredménye azt mutatja, hogy az ukrajnai háború három tömböt hozott létre Európában. Az első „az északi és keleti héjáké”, amely Észtországot, Lengyelországot, Dániát és Nagy-Britanniát foglalja magában, ahol „a legtöbb ember erőteljesen támogatja Kijev háborús céljait”. Ennek a négy országnak a közvéleménye
egyértelműen azt akarja, hogy Ukrajna visszaszerezze minden elfoglalt területét még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy tovább tart a háború, több ukrán hal meg vagy menekül el.
A második „a kétértelmű Nyugat” tömbje, amely Franciaországból, Németországból, Spanyolországból és Portugáliából áll, ahol „a vélemények megoszlanak arról, hogyan kellene a háborúnak véget érnie”. A franciák és a németek körében is jelentősen csökkent azonban azoknak az aránya, akik a háború minél gyorsabb befejezését szeretnék.
Végül a harmadik blokk „a gyenge déli láncszem”, vagyis Olaszország és Románia, amelyek gyorsan szeretnének véget vetni a háborúnak még akkor is, ha ez az ukránok számára területi veszteséggel jár.
Összességében azonban elmondható, hogy a háború első egy éve alatt a repedések a nyugati koalícióban kisebbek lettek ahelyett, hogy nőttek volna – összegezték a szerzők az eredményeket.
Az európaiak meglepően egységesen támogatják Kijev függetlenségét, ami azért is fontos, mert a háborúk gyakran a szavazófülkékben vagy a közvélemény-kutatások során dőlnek el.
Van egyébként a felmérésnek egy meglepő eredménye is: bizonyos európai vezetők, például Emmanuel Macron francia elnök reményeivel ellentétben a válaszadók nem okvetlenül tartják szükségesnek, hogy a kontinens hatalmi központ legyen egy multipoláris világrendben. A kilenc uniós tagállamban megkérdezettek többsége arra számít, hogy egy évtized múlva bipoláris világrend lesz, az Egyesült Államok és Kína vezette rivális táborok között.
A jelentés a YouGov és a Datapraxis adatain alapul, amelyet 14 439 ember megkérdezésével gyűjtöttek januárban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.