Drágább Ruandába küldeni a menekülteket a briteknek, mint ellátni őket otthon

Hat számjegyű összegbe kerülne fejenként a brit kormány tervének megvalósítása, amely szerint Ruandába küldenék a menekülti státuszért folyamodókat a döntés megszületéséig. Ez drágább megoldás lenne, mint az ellátásuk az Egyesült Királyság területén.

A ruandai megoldást tavaly tavasszal hozta tető alá a brit kormány Kigalival, ám jogvédő szervezetek bírósághoz fordultak annak megakadályozása érdekében, így egyelőre egyetlen repülőgép sem indult el az afrikai országba. A londoni belügyminisztérium héten nyilvánosságra hozott becslése szerint az elhelyezésük Ruandában fejenként 169 ezer fontba kerülne. (Egy font 430 forint.) 

Az etikai problémákon felül ez felesleges pénzkidobásnak tűnik, mert a brit kormány adatai szerint a menekültek ellátása az országon belül ennél sokkal kevesebbe, fejenként 63 ezer fontba kerül az adófizetőknek. A belügyi tárca szerint azonban a lépés elrettentő erejű, így idővel kevesebben kérnek majd menekültstátuszt az országban. 

A tárcát vezető Suella Braverman szerint a jelenlegi évi 3,6 milliárd fontról 11 milliárdra nőhet a menekültek ellátására költött összeg, ha a kormány nem tesz semmit. 

 – fogalmazott.
Hasonlóképpen elrettentésnek szánja a kormány a parlament előtt lévő illegális migrációs törvényt, amely többek között megtiltja, hogy menekültstátuszért folyamodjanak az illegálisan – például csónakon – érkezők, és felgyorsítja a jogtalanul az országban tartózkodók deportálását.
A menekültek ellátása Németország számára is egyre nagyobb terhet jelent, a háború miatt ugyanis csak Ukrajnából 1,1 millió ember keresett menedéket tavaly az országban.
A szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis friss adatai szerint rekordmagasra ugrott a migránsok száma tavaly: 2,67 millióan érkeztek és 1,2 millióan távoztak, a nettó migráció így 1,46 millió. Összehasonlításképpen: 2021-ben 1,32 millióan érkeztek és 994 ezren távoztak az országból a Deutsche Welle tudósítása szerint.

Az ukránok többsége tavaly március és május között, vagyis közvetlenül a konfliktus kitörése után kért menedéket Németországban, az újonnan érkezők száma augusztus óta egyenletesen csökken. Az előző évhez képest tavaly nőtt a Szíriából, Afganisztánból és Törökországból, valamint kisebb mértékben az uniós országokból érkezők száma is. Utóbbiak közül legtöbben Romániából, Lengyelországból és Bulgáriából telepednek át Németországba.
Emelkedett tavaly a külföldre költöző németek száma is, 2021-ben 64 ezer, 2022-ben 83 ezren távoztak, elsősorban Svájcba, Ausztriába és az Egyesült Államokba. Több mint egymillióan az országon belül változtattak lakóhelyet. A legtöbb lakost Berlin és Baden-Württemberg tartomány veszítette, mintegy tíz-tízezer főt.