Elfogytak a hagyományos lőszerek, ezért küld tiltott kazettás lövedékeket Ukrajnába Washington

A hagyományos lőszerek hiánya miatt küld az Egyesült Államok Ukrajna számára ENSZ-egyezmény által tiltott kazettás lőszereket – nyilatkozta Joe Biden elnök pénteken, miután kormánya újabb, ezúttal 800 millió dollár (mintegy 480 milliárd forint) értékű katonai segítséget jelentett be. Biden a CNN-nek adott interjúban nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt erről, mert Ukrajnának szüksége van lőszerre az orosz erők elleni támadáshoz. Az ukrán erők kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink – magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy átmeneti időszakra fogadta el a védelmi minisztérium javaslatát a kazettás eszközök ukrajnai szállítására, ameddig az Egyesült Államok nem lesz képes több 155 milliméteres lőszert legyártani.

Az amerikai védelmi minisztérium illetékese pénteken azt mondta, hogy a vitatott lőszerek szállításának elsődleges oka, hogy segítsenek az ukrán erők számára áttörni az orosz védelmi vonalakon. Colin Cahl, a Pentagon védelempolitikáért felelős államtitkára elismerte, hogy az ukrán ellentámadás kicsit lassabban halad, mint sokan remélték. Előzőleg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról azt mondta, hogy az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségesek és partnerek képviselőivel.

Jake Sullivan egyebek közt azzal érvelt, hogy Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, és a háború kezdete óta alkalmaz ilyen eszközöket, az ukrán erők viszont az ország területének védelmében használják majd, és „minimalizálják” a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt. 

Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivőhelyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy António Guterres kiáll a kazettás eszközök betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions – CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között ugyanakkor nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.

A DPICM (dual-purpose improved conventional munition), az úgynevezett kazettás lőszer a bevetéskor jó néhány további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást. A Fehér Ház pénteki tájékoztatóján Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy a védelmi szövetség jövő heti csúcstalálkozóján Ukrajna belépéséről nem döntenek, de a vilniusi esemény fontos pont lesz az odavezető úton, és lehetőséget ad a NATO-tagországoknak arra, hogy megvitassák, északkeleti szomszédunknak milyen reformokra van szüksége ahhoz, hogy teljesítse az elvárásokat.

Jake Sullivan a svéd NATO-tagság kapcsán úgy fogalmazott, hogy a folyamat relatíve hamar lezárul. „Biztosak vagyunk abban, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a belépésre, és erről egyhangú döntés születik” – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.