Stoltenberg nyugtatni próbál: hiába hátrál ki egyre több tagország, a NATO továbbra is segíti Ukrajnát

Az észak-atlanti szövetség (NATO) országai továbbra is segítik Ukrajnát függetlenül Magyarország és Szlovákia „különleges helyzete” és a legutóbbi hollandiai politikai változások ellenére – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ICTV ukrán televíziós csatornának adott interjújában.

A beszélgetésről beszámoló izvesztyija.ru szerint a főtitkárt az interjú során arról is kérdezték, hogy a magyar és szlovák hatóságok nyilatkozatai, valamint a Kijevnek nyújtott katonai segítségnyújtást ellenző hollandiai frakció választási győzelme miatt csökkenni fog az Ukrajnának adott támogatás.

– mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy a szövetségesek „nemcsak szavakban, hanem tettekben is segítséget nyújtanak”. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet a NATO-tagországok azon kötelezettségére is, amely szerint további légvédelmi rendszerekkel látják el Kijevet, és ki kell alakítsanak egy az ukrán pilóták F–16-os vadászgépek vezetésére szánt kiképzőközpontot Romániában. Az európai országok azt tervezik, hogy 2024 első negyedévében megkezdik az F–16-os vadászrepülőgépek Kijevbe szállítását. Ukrajna jelenleg 19 repülőgépet remél Dániától. Ezt követően Hollandia és Belgium is megígérte, hogy repülőgépeket szállít Kijevbe. Egyes hírek szerint 2025-re Ukrajna legalább 61 vadászgépet kaphat partnereitől.

Stoltenberg nem említette a szlovák és magyar ellenzőkön kívül a bolgárokat, márpedig Bulágria elnöke éppen tegnap akadályozta meg az újabb fegyverszállítmány küldését Ukrajnának. Arra sem tért ki, hogy a legnagyobb európai támogató, vagyis Németország is komoly bizonytalanságot okozott, miután Olaf Sholtz csökkenteni akarja az Ukrajnának szánt húszmilliárd eurós uniós alapba befizetendő német önrészt. A német költségvetés kényszerhelyzetben van, miután a Scholz-kormány alkotmányellenesen akart forrásokat átcsoportosítani választási ígéreteinek betartására. Emiatt, egy a sajtóhoz kikerült dokumentum komoly félelmet kelt azzal kapcsolatban, hogy Olaf Scholz kancellár meghiúsíthatja az EU jövőbeli kísérleteit Kijev orosz invázió elleni harcának támogatására. 

A hangulat erőteljes változását az is jelzi, hogy korábban, november 18-án, Olaf Scholz német kancellár kijelentette, az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta befagyasztott kapcsolatokat újra felvéve tárgyalni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Beszélni fogok vele” – jelentette ki Scholz Nuthetalban, a városházán rendezett tanácskozáson. Hozzáfűzte, hogy még nem egyeztetett időpontot, és nem várja, hogy a tárgyalás bármiféle megállapodással végződhet.