Nemcsak sújtják, segítik is a szankciók Moszkvát
A minap elfogadott új szankciócsomagok az eddigi legátfogóbb, legnagyobb korlátozásokról szólnak. Mint Mihail Boldov magánbefektető írja, a legfájdalmasabban az oroszországi gazdaságot a Biden-kormányzat által bevezetett, volumenében is legnagyobb szankciócsomag érinti, amely elsősorban a katonai-ipari komplexumot (VPK) kiszolgáló fintech, gépipar, félvezetőgyártás, energiaszolgáltatás ágazatot sújtja. Az USA mellett az EU, Nagy-Britannia, Japán és Ausztrália is külön büntetőintézkedéseket léptetett életbe Moszkva ellen.
Különösen keményen érinti Oroszország gazdaságát a Mir nevű, a nyugatitól teljes mértékben függetlenként hirdetett, keleti elszámolási szisztéma ellen életbe léptetett amerikai intézkedéscsomag. A rendszer komplex, magában foglalja a bankkártya-kibocsátást és -elfogadást. Az oroszországiak szerint azonban ez érdemben nem bénítja meg a Mir-rendszer működését.
Moszkvai források szerint – közvetve vagy közvetlenül – több ezer oroszországi állampolgárt érintenek az eddigi büntetőintézkedések.
Ezen szupergazdagoknak az összvagyona ezernél több milliárd dollárt tehet ki. Az EU legutóbbi, tizenharmadik szankciócsomagja (idén február 24-én lépett hatályba) a moszkvai Tinkoff bankbefektetési tanácsadó cég (journal.tinkoff.ru) szerint önmagában 106 személyt és 88 vállalkozást érint. Ezenkívül kiszélesítették azon áruk listáját, amelyeknek Oroszországból való behozatalát tiltják. A szankciókkal sújtott személyek, vállalkozások között nemcsak oroszországiak, hanem kínaiak, kazahsztániak, indiaiak, törökök, Srí Lanka-iak, szerbiaiak és thaiföldiek is vannak.
Az új, Washingtonban elfogadott szankciós csomag a brüsszelinél lényegesen nagyobb. Több mint ötszáz tételből, névből áll. Az amerikai lista jóval 400 feletti létszámmal konkrét személyekre, a fennmaradó rész 90 cégre vonatkozik.
De miért jó??
A szankcióknak van egy olyan hatásuk is, amely kifejezetten kedvez a moszkvai vezetésnek: haza, Oroszországba (vagy Moszkva támogatóihoz) hajtja a Nyugaton parkoltatott tőke tekintélyes részét.
Azaz tőkeforrásként szolgál, mert Moszkva előtt lezárult a lehetőség a nagy nyugati bankoktól való hitelfelvételre. Erre pedig ma az oroszországi gazdaságnak igen nagy szüksége van.
Moszkva sajátos államkapitalizmusa kifejeződik a Tinkoff működésében is. Azoknak a cégeknek a papírjait hirdetik megvételre kedvező árfolyamon, amelyeket a legutóbbi nyugati szankciócsomagok sújtanak, így a Novateket, a Mechelt, a YuzhUralZolotót, az ADR Tsiant, a HeadHunter Groupot.
A HeadHunter-papírok darabját 3411 rubelért kínálják, azzal a megjegyzéssel, hogy az elemzők szerint az árfolyama rövid határidőn belül 28 százalékkal megerősödik.
A Novatek energiahordozó-kitermelő és -kereskedő (fő tulajdonos Leonyid Mikelszon, a vállalatcsoport profilja: földgáz, LNG, a kitermelés, az LNG sűrítő-töltő állomások építése Oroszország nyugat-szibériai területein) kötvényét 38 százalékos potenciális árfolyamnyereséggel hirdetik megvételre. Az ugyancsak szankciólistás YuzhUralZoloto (YUZ) csoport tavaly ősszel jelent meg első kibocsátással a moszkvai árutőzsdén (IPO), 79 kopejkáért kínálta kötvényei darabját, hetvenezer új befektetőt toborzott, hétmilliárd rubelt (készpénzt) szedett össze a meglévő több mint 110 milliárd rubeles vállalati tőkéje mellé. A YUZ rövid időn belül 20 százalékos árfolyam-növekedést ígér a kötvény birtoklóinak. Ennek a harmadik legnagyobb oroszországi aranykitermelő vállalatnak gyakorlatilag kizárólagos tulajdonosa Konsztantyin Sztrukov, a Putyin-párt egyik legnagyobb anyagi támogatója. Az arany, tekintve az elkövetkező évek, a világpiacok bizonyosan zűrzavaros állapotait, jó befektetésnek ígérkezik. Oroszország, ezt felismerve, nagy tempóban fejleszti aranykitermelő, -feldolgozó kapacitásait. Az évtized végére a tavalyi évi 330 tonnát 700 tonnára emeli.
Fotó: Ulf Mauder / DPA / Getty Images
Oroszországban a pénzes rétegek zárt végű magánberuházási alapokba (ZPIF) fektetik a pénzüket – írja a Vedomosztyi című gazdasági médium. Már akik ki tudták menteni vagyonukat azon nyugati államokból, amelyek szankciókkal fenyegették őket, ami a cég vagy személy teljes vagyonának zár alá vételét jelenti, beleértve bankszámláját, bankkártyáit, raktárkészleteit, ingatlanait, yachtjait, mindennemű vagyonelemét. Egy év leforgása alatt több mint 25 százalékkal, 146 milliárd rubelre (egy rubel 3,86 forint) nőttek az egyik legnagyobb ZPIF, az Alfa-Kapital aktívumai. A Kreml vezetése hallgatólagosan támogatja a tőkeparkoltatás ilyen formáját, amit az is jelez, hogy az oroszországi jegybank (BoR – Bank of Rossiya) statisztikát vezet róluk
A Vedomosztyi cikke kiemeli, hogy ez a fajta tőkeparkoltatás segít elrejteni a vagyon valódi tulajdonosainak a személyét. Szofija Seludcsenko, a cikk szerzője kiemeli, hogy a legtöbben az öt vezető ZPIF-ben bíznak, a Pjervijben, az Alfa-Kapitalban, a Renesszansz-Kapitalban, a Velesz-Kapitalban és a VIM-Inveszticijában. Tavaly a ZPIF-ek száma a BR felmérése szerint 86 százalékkal nőtt, év végén 501 ilyen szervezetet tartottak nyilván az országban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.