A Metro nemzetközi fenntarthatósági törekvései mellett fontos, hogy lokális szinten is létrehoztuk a saját stratégiánkat a témában – fejtette ki a Világgazdaságnak Bősze Ákos, a Metro HoReCa (hotelek, éttermek és kávézók) üzletágfejlesztési vezetője. Mint mondta, hat fő fókuszterületet határoztak meg. Ezek a témakörök a karbonsemlegesség, a felelős beszerzési irányelvek, a diverzitás és befogadás, a belső aktivitás és wellbeing, valamint az élelmiszerpazarlás-csökkentés. A piramis legfelső csúcsa a fenntartható gasztronómia – emelte ki.
A fenntartható gasztronómia napját minden év június 18-án ünneplik világszerte. Ez kevéssé volt ismert Magyarországon, de három évvel ezelőtt a Metro Magyarország lokális szinten is felkarolta ezt a témát. Bősze Ákos az indokot is elmondta: a vállalat fő célcsoportja a vendéglátóipar, egy nagyon színes, vibráló üzletág, amelyet nemcsak a Covid , de az azt követő energiaár-emelkedések, az infláció és a munkaerőhiány is sújtott, és ez megmutatta, hogy ez a gyönyörű szakma mennyire törékeny.
A Metro célja, hogy segítsék a vendéglátóipart a fenntarthatóság módozataiban – hangsúlyozta a vezető. Mint mondta, Magyarországon a fenntartható gasztronómia nem arról szól elsősorban, hogy ne használjunk műanyagot, hanem először is meg kell tanulnia a vendéglátóiparnak egy fenntartható üzleti modellt kialakítani. Ha ez megvan, akkor jöhet maga a klasszikus fenntarthatóság összes lépése. Felhívta a figyelmet, hogy
a koronavírus-járvány után egy felmérésből az derült ki, hogy egy átlagos magyar vendéglátóipari vállalkozás pénzügyi háttere 2,7 hónapra volt elég.
„Ezért is fontos számunkra, hogy támogassuk a vendéglátóipart” – hangsúlyozta a vezető, hozzátéve, hogy a Fenntartható Gasztronómia Fórumnak az volt a fókuszában, hogy hogyan tud felkészülni ma egy vendéglátóhely a fenntartható üzleti modellre. Ennek a modellnek az egyik ága a kiadások optimalizálása, a másik pedig a bevétel növelése.
Az üzletágfejlesztési vezető felhívta a figyelmet arra, hogy új vendégtípusok jelentek meg a piacon: a Z és Y generáció. Ők egy héten 13,7 órát töltenek valamilyen vendéglátóipari egységben. Mint mondta, itt nem arra kell gondolni, hogy egy fine dining étterembe ülnek be, de az ő életükben a szocializálódás kiemelten fontos, és fiatal generáció lévén ez valamilyen vendéglátóipari egységben történik. Ez azt jelenti, hogy délben beülnek valahova ebédelni, délután beülnek egy kávéra, vagy este elmennek meccset nézni. Hangsúlyozta: ez a két új generáció nem főz gyakran.
Sokan közülük munkakörükből kifolyólag digitális nomád életformát folytatnak, ezért rugalmasan, akár egy vendéglátóipari egység asztalánál is dolgozhatnak. Kiemelte: Nyugaton nagyon sok olyan üzlet van, ahol kifejezetten arra rendezkedtek be, hogy vendégeik ott tudjanak dolgozni. Jellemzően már olyan apartmanházak, lakások épülnek, ahol nincs konyha.
„Ezekre a változásokra igyekszünk mi is reagálni, egyebek mellett ezekkel az előadásokkal. Már nem elég csak az, hogy egy ételt lerakjanak az asztalra, hanem élményeket kell biztosítani az odalátogatóknak ebben a rohanó, impulzív világban” – tette hozzá Bősze Ákos. Kiemelte, hogy
igyekeznek bemutatni minél több jó gyakorlatot, hiszen az új igényeknek a kielégítése kiemelten fontos.
Hangsúlyozta, hogy a vendéglátóipari egységeknek alkalmazkodniuk kell az új generációk igényeihez, ha életben akarnak maradni. A fiatal vendégeknek pedig kiemelten fontos a fenntarthatóság. A szakember példaként elmondta:
ha van két ugyanolyan típusú vendéglátóipari egység, akkor azt fogják választani, ahol jobban érzik a környezettudatosságot.
Idén immár harmadjára rendezte meg a Metro Nagykereskedelem a Fenntartható Gasztronómiai Fórum és Díjátadót, melyre a fenntartható gasztronómia napja előtt egy héttel, június 11-én került sor Budaörsön, a cég Gasztroakadémiáján. A fórum fő témája ezúttal a fenntartható gasztronómiai fordulatnak hátteret adó társadalmi és gazdasági környezet volt.
Másképp falatozó generációkA fórumon Az evés évszázada címmel gasztropszichológiai előadást tartott Forgács Attila. Az étkezési szokások, preferenciák, attitűdök folyamatosan változnak – érdekesség, hogy döntő fordulat egy-egy élelmiszertermék esetében, amikor a (leendő) szülők megfogalmazzák, hogy ők ugyan még fogyasztják az adott terméket, viszont a gyermekeiknek már nem adnák. Steigervald Krisztián generációkutató a különböző generációk motivációit és nemzedéki alapélményeit bemutatva segített felkészülni a jövő vendégeinek fogadására és a fiatal munkavállalókra egyaránt. Fogadjuk el, hogy minden generáció más-más tapasztalati csomaggal boldogul az életben, és ítélkezés helyett az elfogadásra és alkalmazkodásra építsük a generációk közti együttműködést – mutatott rá a generációkutató. Fenntartható vendéglátós gyakorlatokA program második felében jó gyakorlatok mutatkoztak be: elsőként Márics József, a debreceni Hotel Divinus Superior igazgatója vezette végig a résztvevőket a Főnix-díjas Hotel Divinus fenntartható megújulásának útján, mely egy komplex, a működés minden területét lefedő programot takart. Ezt követően Dranka-Petro Ingrid szakács, cukrász és mentor a befogadó vendéglátás örömeit és nehézségeit mutatta be a fogyatékkal élők által alapított és fenntartott Nem Adom Fel Kávézó és Étterem koncepcióján és történetén keresztül. Az előadások után fiatal vendéglátósok kerekasztal-beszélgetése következett Bősze Ákosnak, a Metro HoReCa ágazatfejlesztési vezetőjének a moderálásával: Dalnoki Bence, Farkas Richárd és Pohner Ádám – mindhárman ambiciózus, kreatív, sikeres séfek – ezúttal vendégekként közelítették meg a fenntartható gasztronómia kérdéskörét. |
A program csúcspontja idén is a Metro Fenntartható Gasztronómia Díjak átadása volt. A 2022-ben alapított elismerést minden évben három kategóriában adják át a fenntartható gasztronómiában élen járó személynek, vendéglátóhelynek és szervezetnek. A díjazottakra a korábbi évek elismertjei, valamint a cég szakembereiből álló testület tagjai tesznek javaslatot évről évre.
Az elismerést a közétkeztetésben dolgozó dietetikusok szakmai megbecsültségének növeléséért, munkájuk „láthatóságának” javításáért, az iskolai közétkeztetésbe bevezethető fenntartható, egészséges fogások kidolgozásáért nyerte el.
A bükki Mályinkán, az erdő kapujában található, fenntarthatósági szempontok alapján üzemelő vonzó vidéki bisztró magas színvonalon műveli a „farm to table” gyakorlatát, és példamutató kapcsolatokat ápol a helyi termelőkkel. A díjat Pohner Ádám tulajdonos és séf vette át.
A nonprofit szervezet a magyarországi üzletláncokban, élelmiszergyártó és cateringcégeknél képződő élelmiszer-felesleget szociális céllal és magas fokon szervezetten menti. Tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak az élelmiszerhulladék-képződés megakadályozásához. A díjat Hajnal Henriett fejlesztési igazgató, Bérces Éva fejlesztési vezető és Tiliczki Jonatán szervezeti kapcsolattartó vették át.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.