Lefelezi az Ukrajnának szánt hadisegélyt jövőre Németország a hosszadalmas tárgyalások után elfogadott jövő évi költségvetés tervezet szerint, melyben a célra csak mintegy 4 milliárd euró szerepel, szemben az idei mintegy 8 milliárd eurós összeggel.
Berlin abban reménykedik, hogy a zárolt orosz vagyon kamatainak terhére felvett, a G7 által jóváhagyott 50 milliárd dolláros kölcsön fedezi az ukrán hadsereg igényeinek a jelentős részét. Christian Lindner szabaddemokrata német pénzügyminiszter szerdán egy sajtótájékoztatón még a korábban elfogadott európai finanszírozást hozta fel további lehetőségként az ukrán igények fedezésére.
A G7-féle finanszírozást Washington azért erőltette, hogy Kijev még az amerikai elnökválasztás előtt jelentős forrásokhoz jusson,
biztosítva ezzel, hogy Donald Trump esetleges megválasztása esetén is tudja folytatni a háborút. Tekintve, hogy Trump alelnökjelöltje a korábban területi engedményeket szorgalmazó J. D. Vance vagy épp az Orbán Viktor uniós vezetők számára írott levelében foglaltakat, Kijev Trump megválasztása esetén egészen biztos az merikai segítség elapadására számíthat.
Trump korábban még arról is beszélt, hogy még az Egyesült Államok NATO-szövetségeseit sem védené meg, amennyiben azok nem teljesítik a szövetség által elvárt, a GDP-jük 2 százalékára rúgó hadikiadási célokat. Ezt éveken keresztül Németországnak sem sikerült elérnie, ráadásul a célt nehezíti a 2009-ben alkotmányba foglalt adósságfék.
A Németország által nyújtható hadisegély mértékét ugyanakkor az is korlátozza, hogy az ország készletei is fogytán vannak az éveken át tartó spórolás és az eddig nyújtott támogatás eredményeképp. Berlin mindeddig három Patriot égvédelmi rendszert is adott Ukrajnának, többet, mint bárki más, így az országban már csak kilenc maradt azokból. Azonban a 2 százalékos NATO célt a Reuters birtokába került 2025-ös költségvetési terv szerint az ország el fogja érni, miután 75,3 milliárd eurót különített el katonai célokra.
A szociáldemokrata-liberális-zöld koalíciót majdnem felrobbantó költségvetési alku eredményeként
ebből az összegből 22 milliárd eurót az Olaf Scolz kancellár által 2022-ben bejelentett 100 milliárd eurós különleges alapból fognak fedezni.
A védelmi kiadások így csak 1,3 milliárd euróval nőnek, jóval kevesebbel, mint amennyit Boris Pstorius hadügyminiszter szeretett volna elérni. A tárcavezető 6 milliárd euróval szerette volna a tárca rendelkezésére álló összeget növelni. Ez a hadsereg folyamatosan növekvő működési költségeinek árnyékában azt is jelenti, hogy jövőre a lőszerbeszerzésen vagy épp a kutatás-fejlesztésen spórol majd Németország.
A 2025-ös költségvetéshez egy középtávú pénzügyi terv is tartozik, mely 2028-ig tart, pont addig, amíg a különleges alap ki nem ürül, és amikorra mintegy 80 milliárd eurót el kell érnie anélkül is a német katonai kiadásoknak éves szinten. Azonban a 2028-ra vonatkozó tervekben ebből 39 milliárd euró hiányzik, amiből a NATO-célok eléréséhez azonban elég lenne 28 milliárd euró. A hiány kitöltéséről szóló kérdésekkel azonban már a 2025-ös választást követően megalakuló kormánynak kell foglalkoznia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.