Az identitásharcban is tombol az orosz-ukrán háború
Kijev vezetésével az orosz domináció elleni mindenoldalú (kulturális, politikai, gazdasági) harc folyik, így például a kijevi születésű világhírű orosz író, Mihail Bulgakov mellszobrának vörös festékkel való leöntése, vagy Anna Netrebko kigolyózása a nyugati operaházakból.
Számos ukrán médiumban már leszoktak arról, hogy az orosz tulajdonneveket kis betűvel írják (putyin, putler, oroszország), rájöttek talán, hogy ez milyen kicsinyes és megalázó gyakorlat a kultúrával szemben. Ezzel párhuzamosan az ukránnal nagyjából szinkronban mozgó nyugaton is elfogadottabb az orosz kultúra. Ellenpéldák persze továbbra is akadnak.
Mit jelen ma ukránnak, orosznak, oroszországinak lenni?
A Szovjetunió szétesését sok egykori tagállam – Ukrajnát is beleértve – máig nem tudta feldolgozni.
Kazahsztánban, ahol az oroszellenesség már az 1986–87-es Zseltokszan (nemzeti függetlenedési) folyamattal felerősödött, a függetlenség elnyerése után még évtizedekig igyekeztek visszaszorítani az orosz nyelv használatát. Mára ez a folyamat lelassult, enyhült. Rábízzák az időre a probléma megoldását.
Az orosz identitás
Sőt maga Oroszország sem végzett önmaga helyzetének, identitásának tisztázásával. A hivatalosan föderációként létező Oroszországban 185 nemzetiség él, az etnikai oroszok aránya 77 százalék. Az orosz emberek tekintélyes része számára az utolsó szovjet pártállami vezető, Mihail Gorbacsov gyűlölt személy, mert úgymond szétverte a Szovjetuniót (amely területi hódításainak nagy részét, a kis szibériai népek bedarálását viszont az évszázadokkal ezelőtti Nagy Péter és II. Katalin orosz cárok, uralkodók idején hajtották végre). Az 1993-as oroszországi alkotmányban például rögzítették a demokrácia három pillérét, a törvényhozást, a végrehajtást és az efölött is őrködő jogrendszert – a negyedik pillérként emlegetett sajtó viszont már nincs benne.
Moszkva máig vitatja a média, mint az alkotmányosság, az önazonosság, a demokratikus alapértékek megtartása feletti ellenőrzés egyik legfontosabb jelzőeszközének a szerepét. Sőt,
az ukrán háborúval felgyorsult az ellenzéki véleményeknek helyt adó médiumok elleni harc,
bevezették az „idegen ügynök” (inoagent) fogalmát, amely a külföldről adományokat elfogadó személyekre, szervezetekre, médiára vonatkozhat.
A kiváló közvéleménykutatásokat rendszeresen publikáló moszkvai Levada Intézet például inoagent. Felmérései – legalábbis Magyarországra – az interneten keresztül akadálytalanul eljutnak. Viszont minden közzétett anyag előtt egy bekezdésben kénytelenek inoagent mivoltukat feltüntetni.
Nem a vörös festéken múlik
Kijevben sem sokkal jobb a helyzet. Bulgakov mellszobrát leöntötték vörös festékkel, és az orosz kultúraellenes ukrán állami propaganda is nagyon aktív. Ugyanakkor visszalopakodik az orosz nyelv (és/vagy az orosz–ukrán keveréknyelv, amit Pesten az itteni ukrán menekült kolóniában is hallani). Már nem félnek az ukránok sem Pesten, sem másutt megszólalni oroszul. Igaz, orosz beszédüket elárulja ukrános kiejtésük, de ez nem zavarja őket a multinacionális budapesti közegben.
Ukrajnában is egyre többen felismerik, hogy nem ezen múlik a háború sikere.
Ugyanakkor próbálják összehangolni a területükön élő kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – jogait. Ebben előrelépést értek el, kivétel talán a legnagyobb nemzeti kisebbséget képező sokmilliós táborral, az orosz ajkúakkal, orosz gyökerekkel rendelkezőkkel való bánásmód, amelyet a Moszkva által indított háború motivál.
A gazdaság fontosabb, mint az ideológia
Ukrajnában is kezdenek rájönni az emberek, hogy a fő gond nem a „minden, ami orosz” ideológiai alapú kultúrharc, a terméketlen történelmi vita, a könyvek-emberek-eszmék kitiltása, elégetése, hanem a jövő, a megélhetésük, a gazdaság gondjai, a korrupció leküzdése országukban.
Ezt támasztja alá a globálisan egyik legfontosabb index, a DPI 2024 (Democracy Perception Index – a Demokráciafelfogás Index). Ebben az idén –, harmadik éve egyfolytában – az emberek világszerte a demokráciát veszélyeztető legfőbb veszélynek a gazdasági egyenlőtlenséget (68 százalék), a második helyen, alig lemaradva a korrupciót (67 százalék) és harmadikként a multinacionális (globális) vállalatok befolyását (60 százalék) tartják.
Tegyük hozzá, mind Ukrajnára, mind Oroszországra különösen az első két tényező nagy befolyást gyakorol. A szegények-gazdagok közti, a jövedelmi (vagyoni) különbségeket kifejező Gini-index (minél alacsonyabb, annál kisebbek a társadalomban a jövedelmi különbségek) Ukrajnánál 2023-ban a Világbank adatai szerint 25,6 volt (Magyarország, Ausztria, a V4-ek valamivel 30 alatt mozognak), míg Oroszországban magasabb, 36-os értéket (nagyobb társadalmi egyenlőtlenséget) mutat az index.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.