Macron új precedenst teremthet a francia politikában
Habár az előrehozott nemzetgyűlési választások után Gabriel Attal miniszterelnök azonnal beadta a lemondását, Emmanuel Macron keddig nem fogadta el azt, mivel addig a kormány teljes jogkörrel rendelkező testületként működhetett. A francia elnök azért fogadta el Attal lemondását a keddi kormányülés után, mert csütörtökön ül össze először a júniusi választások után a nemzetgyűlés.
A francia alkotmány alapján egy személy nem lehet egyszerre teljes jogkörrel rendelkező kormány tagja és nemzetgyűlési képviselő. Ha Macron nem fogadja el a kormányfő lemondását, akkor azok a miniszterek, akiket újra megválasztottak, nem szavazhattak volna a nemzetgyűlésben. Márpedig a francia balközépnek szüksége van ezekre a szavazatokra.
A francia kormány tehát kedd óta ügyvezető testületként működik, így azok a kormánytagok, akiket képviselőknek választottak, már szavazhatnak a parlament alsóházában.
Ki alakíthat kormányt Franciaországban?
A nemzetgyűlés csütörtökön ül össze először a választások óta. Az alsóházat immár három, nagyjából hasonló mandátumszámmal rendelkező tömörülés alkotja:
- a baloldali Új Népi Front pártszövetség,
- Macron Együtt nevű szövetsége,
- és a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés.
Mivel egyik sem tud egyedül kormányt alakítani, Emmanuel Macron már napokkal korábban arra szólította fel a feleket, hogy alkossanak koalíciót az ország irányításához.
Az elnök nem köteles a legnagyobb képviselőcsoportot adó, baloldali koalíció jelöltjét felkérni kormányalakításra. A legfontosabb szempont az, hogy olyan politikust találjon a vezetésre, aki nagy támogatottsággal rendelkezik, továbbá akár eseti alapon többséget tud teremteni jogszabályok elfogadásához és a bizalmatlansági indítványok túléléséhez.
Tartósan maradhat az ügyvezető kormány Franciaországban?
Gabriel Attal addig marad a meggyengült hatáskörű kormány élén, amíg Macron ki nem nevezi az utódját. Márpedig az új kormányfő megtalálása sokáig eltarthat.
A joggyakorlat szerint az ügyvezető kormány csak a mindennapok és a vészhelyzetek menedzselésére összpontosíthat. Mégis, a Bloomberg úgy értesült a miniszterelnöki hivataltól, hogy a kormány javaslatot tehet a jövő évi költségvetésre októberben.
Azaz a hivatalban arra készülnek, hogy tartósan fennmaradhat a két, teljes jogkörű kormány közötti, átmeneti időszak.
Közben Macron centrista Együtt pártszövetsége, amely a kormányt adja, folyamatosan veszít a népszerűségéből.
Mivel az alkotmány nem szabályozza azt, hogy a nemzetgyűlési választások után legkésőbb mikor kell megalakulnia az új kormánynak, Macronnak nagy a mozgástere. Ebben az is segít neki, hogy az átmeneti időszakban a parlament nem buktathatja meg az ügyvezető kormányt.
Macron újabb politikai konszenzust rúghat fel
Macron 2017-ben egy új, centrista erővel aratott győzelmet, amely annyira elsöprő volt, hogy zárójelbe tette a konzervatív és szocialista pártok évtizedek óta megszokott váltópárti gazdálkodását. Azaz Macron akkor újrarajzolta Franciaország politikai térképét.
A politikus most pedig az 1958 óta működő, Ötödik Köztársaság azon politikai alapvetését rúghatja fel, hogy az ügyvezető kormány csak néhány hétig marad hatalmon, és nem hoz lényeges, stratégiai döntéseket.
Francia választás: nem beszélnek róla, de igazából Le Pen és a Nemzeti Tömörülés nyert – elmagyarázzuk, hogyan győzött mégis a baloldalKülönös választási végeredmény született Franciaországban. A francia választás hiába hozta Le Pen és a Nemzeti Tömörülés sikerét a leadott szavazatok alapján, a mozgalom csupán a harmadik legtöbb mandátumot szerezte meg a nemzetgyűlésben. De hogyan lehetséges ez? A kulcs a francia választási rendszer, amely finoman szólva sem az arányosság híve. Soós Eszter Petronella politológust, Franciaország-szakértőt kérdeztünk. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.