Megalakult a francia kormány, jönnek a reakciók: „az új Macron-katasztrófafilm szereplőgárdája ismert”

A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.

Francia kormány: egyetlen baloldali politikus kapott helyet benne

Alexis Kohler, a francia elnöki hivatal főtitkára az Elysée-palota lépcsőjén jelentette be az új végrehajtó testület összetételét. A 39 tagú kormány hétfőn tartja első ülését. 

A testületben 19 miniszter kapott helyett, többségük a hagyományos jobboldalról és a centrista pártoktól, valamint Emmanuel Macron pártjából érkezett. Az új kormányban egyetlen baloldali politikus van: a közvélemény számára ismeretlen Didier Migaud, a számvevőszék korábbi elnöke az igazságügyi tárcát vezeti. 

A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lesz. A másik két tábor, a választásokon élen végzett, de a kormányból kimaradt baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg. Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője arra kérte képviselőtársait, hogy „a lehető leghamarabb szabaduljanak meg” Michel Barnier kormányától, amelynek szerinte „nincs sem legitimitása, sem jövője”.

– írta az X-en Mélenchon a keményvonalasként ismert Bruno Retailleau-ra utalva, aki eddig az LR frakcióvezetője volt a szenátusban. 

A Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure „a demokráciának bemutató, reakciós kormánynak” nevezte a Barnier-kormányt, és hozzátette: „találkozunk a bizalmatlansági vitán”, mivel a baloldal egy bizalmatlansági indítvánnyal azonnal meg akarja buktatni a kormányt a nemzetgyűlésben, jóllehet annak elfogadásához a Nemzeti Tömörülés szavazataira is szüksége van. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint az új kormány „a macronizmus visszatérését jelzi” és „nincs jövője”. Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy a pártok közötti erőviszonyok tekintetében mostantól Marine Le Pen pártja képviselőinek szavazatán múlhat a kormány túlélése, illetve megbuktatása egy bizalmatlansági indítvánnyal a parlamentben. 

– posztolta Jordan Bardella az X-en. 

Michel Barnier október 1-jén tartja a nemzetgyűlésben általános politikai beszédét. Kormányának első és legsürgetőbb feladata pedig a költségvetés elfogadása lesz, miközben Franciaország jelentős államadóssággal küzd. Az új kormány egyik legismertebb személyisége a baloldal és mindeddig Emmanuel Macron pártja által is élesen bírált új belügyminiszter. 

Bruno Retailleau a „rend, a tekintély és a határozottság” nevében a bevándorlással kapcsolatosan a korábbiaknál szigorúbb politikát kíván megvalósítani, elképzelései jelentősen egyeznek a Nemzeti Tömörülés javaslataival. 

„A rendőrök, akik életüket kockáztatják honfitársaink biztonságáért, számíthatnak rám: én leszek az első számú támaszuk. A franciák egy dolgot várnak el a köztisztviselőktől: eredményeket. Célom, hogy cselekedjek, egyetlen jelszóval: helyreállítani a rendet, hogy biztosítsam a társadalmi szerződést” –  tette közzé a az X-en az új belügyminiszter, aki az elmúlt években élesen bírálta Emmanuel Macron politikájának lazaságát a bevándorlás, a biztonság és a szekularizáció területén. 

Az eddig az európai ügyekért felelős miniszter, a Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot kapta meg a külügyi tárca vezetését, és az elnöki pártból érkezett az új gazdasági miniszter, a nagyközönség számára ismeretlen Antoine Armand is. Helyén maradt az eddigi védelmi miniszter, az elnöki párthoz tartozó Sébastien Lecornu és Rachida Dati jobboldali kulturális miniszter.