Zárt ajtók mögött dől el von der Leyen sorsa

Az Európai Unió azon intézménye, amely állandóan a demokráciáról és az elszámoltathatóságról prédikál, a jövő héten zárt ajtók mögött, titkos szavazással dönt arról, hogy Ursula von der Leyen másodjára is megérdemli-e a bizottság elnöki székét. Itt pedig nemcsak a német politikus karrierje, hanem az EU jövője is pengeélen táncol.

Bár a szavazás pontos napját csak csütörtökön véglegesítik, az ügyben a parlament várhatóan július 18-án fog dönteni. Addig von der Leyen előtt rengeteg munka áll, mivel a 720 EP-képviselőtől 361 igenre van szüksége ahhoz, hogy elkezdhesse a második ciklusát.

Ha ez nem sikerül, az katasztrofális következményekkel járna: a blokk búcsút mondhatna a hitelességének, a tagállamok kormányainak vissza kellene ülniük a tárgyalóasztalhoz, a parlamenti pártok és a köztük fennálló szövetségek pedig ujjmutogatásba és bűnbakkeresésbe fulladhatnak.

– nyilatkozta a Politiconak von der Leyen kampánystábjának az egyik tagja, aki az ügy érzékenysége miatt nevének elhallgatását kérte.

A titkos szavazás nemcsak az elnökjelöltnek, hanem a parlamenti frakciók vezetőinek is rengeteg fejfájást okoz, mivel ebben az esetben semmiféle nyomást nem tudnak gyakorolni a tagjaikra. Thanasis Bakolas, az Európai Néppárt főtitkára szerint az ilyen voksokon a képviselők „mindannyian függetlenné válnak”, és szinte lehetetlen előre jelezni, hogy mi lesz az eredmény.

Ez a függetlenség azonban a választókkal szemben elszámoltathatóság és a demokrácia árán valósul meg.

Amit szabad Jupiternek

A parlament folyamatosan megköveteli az Európai Bizottságtól és a tanácstól, hogy legyenek átláthatóbbak és vegyék figyelembe a választók akaratát, amikor a blokk ügyeiről döntenek. Az unió polgárainak azonban most azzal kell szembesülniük, hogy ezek az elvek valójában egyáltalán nem számítanak, és a képviselőik semmivel sem tartoznak nekik, ha a brüsszeli vezetés kinevezéséről van szó.

Az intézmény múlt heti közleményében hangsúlyozta, hogy szabályzata alapján a személyekről szóló szavazásokat mindig titokban szokták végrehajtani – az Európai Számvevőszék és az EKB kinevezéseitől kezdve egészen a Katargate-botrányban érintett képviselők mentelmi jogának a felfüggesztéséig.

Míg a szavazópolgárokkal szemben ez a praktika súlyos visszaélésnek tekinthető, addig von der Leyen számára a zárt ajtók mögé szorított újraválasztásának vannak előnyei és hátrányai is:

• egyrészt a törvényhozók nyilvánosan kijelenthetik, hogy nem kedvelik őt, de titkos alkukat kötnek vele;
• másrészt viszont nem lehet biztosítani, hogy a törvényhozók betartják a rá tett ígéreteiket.

Ahhoz, hogy átlépje a 361 szavazat küszöbét, az elnökjelölt abban reménykedik, hogy minél több támogatást kap a centrista csoportoktól, amelyek legutóbb is támogatták őt – az Európai Néppárt (EPP), a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint a liberális Renew –, amelyek együttesen közel 400 mandátummal rendelkeznek.

A nagy kérdés az, hogy mit tesznek Georgia Meloni olasz miniszterelnök parlamenti szövetségesei. A tanácsban a kormányfő tartózkodott, amikor von der Leyen támogatásáról szavazott, az elnökjelölt pedig újraválasztási kampánya során egyszer sem találkozott az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának tagjaival – ezzel valószínűleg nem szerzett sok népszerűséget az intézmény jobb oldalán, amely az EP-választás során jelentősen megerősödött.

De még a centrista csoportokon belül is vannak másként gondolkodó küldöttségek és törvényhozók. Néhányan már nyíltan kijelentették, hogy nem fognak rá szavazni, mások pedig lehet, hogy nyilvánosan támogatják őt, de Strasbourgban mégis a „nem” gombot nyomhatják meg.

– figyelmeztetett Nathalie Brack, az Université Libre de Bruxelles politológus professzora.

Természetesen így is van nyomás a törvényhozókon, akiket az elmúlt napokban kormányfők, párt- és frakcióvezetők, valamint nagykövetek is felkerestek, hogy visszarángassák őket a sorba.

Mindenesetre a bizottság elnöke nem fog kockáztatni. A héten kihagyja a washingtoni NATO-csúcstalálkozót, hogy a parlamentben minél több ember előtt tudja elhúzni a mézesmadzagot és biztosítsa, hogy megkapja a szükséges szavazatok számát.

Szavazz von der Leyenre... vagy készülj fel a káoszra

Hiába a titkos szavazással járó kockázat, hogy a képviselők nem fognak beállni mögé, valamint a jobboldal, amelynek kegyeit meg sem próbálta elnyerni, a Bizottság elnökének zsebében így is lapul egy aduász, amely garantálhatja, hogy megszerezheti a második ciklusát: nincs helyette senki, aki versenybe szállhatna a pozícióért.

Bár már hónapokkal a választások előtt több név is felmerült, aki a német politikus helyére állhatna, akik közül többeket az EU legnagyobb tagállamai és politikai erői is támogattak, egyikük sem elég erős vagy népszerű ahhoz, hogy a már kipróbált von der Leyen alternatívája legyen.

Ha akár egyetlen szavazattal is elmarad a bűvös 361-es számtól, az Európai Tanácsnak egy hónap alatt meg kell vitatnia és ki kell állítania az új jelöltet, akinek majd ismét a Parlament elé kell állnia – ez példátlan kudarc lenne az EU számára, különösen egy olyan időszakban, amikor a politikai stabilitás mindennél fontosabb a blokk számára.

„Ursula von der Leyennek nincs hiteles alternatívája, és ez még az őt nem kedvelő képviselőket is meggyőzheti arról, hogy a biztonság érdekében gyorsan le kell zárnunk az ügyet. Ez a tény önmagában elsöpörhetné a szavazással kapcsolatos aggodalmakat” – jelentette ki José Manuel Barroso, a bizottság elnöke, aki kétszer is sikeresen átjutott az EP-képviselők titkos szavazásán.