Leszakadhat az ég a Nyebo-M megsemmisítésével
Minden eddiginél közelebb kerülhet a kijevi vezetés a Dmitrij Medvegyev által felvázolt vízióhoz, az Ukrajna elleni megtorló oroszországi atomcsapáshoz, vagy ahogy az oroszországi exelnök ijesztően fogalmazott: „Kijev nagy radioaktív hamufolttá” válásához.
Szinte valamennyi ukrán kormánymédium közölte a hírt, hogy egy vagy több ATACMS amerikai gyártmányú taktikai ballisztikus rakétával megsemmisítettek egy Oroszországban telepített Nyebo-M radar-komplexumot, amely több, különleges teherautókra telepített antennarendszerből áll, és a többi között a néhány NATO-államban rendszeresített ötödik generációs vadászbombázók, az F-22-esek és az F-35-ösök felderítésére szolgál.
Ugyanakkor az Nyebo-M-rendszernek több altípusa létezik, az ukrán források pedig nem közölték, melyikről van szó. Ezzel együtt leszakadhat az ég a Nyebo-M (Ég, angolos átírásban Nebo-M) oroszországi radarrendszer állítólagos megsemmisítésével. Az F-22-es és F-35-ös gépeket nem rendszeresítettek az ukrán légierőben, és esély sincs rá, hogy
Kijev a közeljövőben ilyen „lopakodó” technológiai elemekkel készült, amerikai konstrukciójú gépeket kapjon.
Emellett bizonyos Nyebo-M-altípusok plusz 4 ezer kilométer hatósugarúak, az űrt figyelik, (a 600-1200 kilométer magas sávot, amelyben az interkontinentális rakéták repülhetnek pályájuk jelentős részén célpontjaik felé) és az oroszországi stratégiai rakétavédelmi rendszer részeit képezhetik.
Sem az ukrán fegyveres erők által használt, elsősorban amerikai gyártmányú taktikai ballisztikus rakéták (ATACMS), sem a SCALP – Storm Shadow francia–angol cirkálórakéták nem használják azt a sávot az űrben, amelyet a Nyebo-M figyelhet.
Hogy durvul a helyzet, azt a nyugati, ukrán és részben oroszországi katonai bloggerek által terjesztett híresztelés – figyelemelterelés? – is jelzi. Ezek szerint egy kisebb atombomba pusztító erejével vetekedni látszó, kilenc tonnás oroszországi szuperbombát, üzemanyag-levegő (fuel-air) keverékkel működő, termobarikus, a köznyelvben „vákuumbombaként” emlegetett ODAB-9000 mintájú szerkezetet dobtak le egy ukrán célpontra.
A hírt később a Kremllel közvetlen összeköttetésben lévő tv-műsorvezető, Olga Szkabejeva cáfolta. Mint mondotta, értesülései szerint egy hatszor kisebb, másfél tonnás FAB-1500-as repesz-romboló, vagy termobarikus bombát dobtak le, ám a felszálló gombafelhő roppantul megrémíthette a szemlélőket.
Ukrajna nem közölte a Nyebo-M-rendszer megsemmisítésének a helyszínét, melyre legalább két jó oka lehetett. Egyfelől kiderülhetett volna, hogy a Nyebo-M-rendszereket – amelyeket éppen stratégiai fontosságuk, feladataik miatt oroszországi hírek szerint nem telepítettek az ukrán határ menti zónákba – mélyen az ország belsejében,
az amerikai tilalmat megszegve támadták meg az ukrán rakétatüzérek által indított ATACMS taktikai ballisztikai rakétákkal.
Másfelől a támadással kiderülhetett, hogy esetleg roppant titkos amerikai adatok (a Nyebo-M-radarok pontos helyzete) kerülhettek illetéktelen – ukrán – kezekbe. Volodimir Zelenszkíj ukrán elnök minapi amerikai útjának talán a legfontosabb célja volt megszerezni Joe Biden amerikai elnök engedélyét az Ukrajnának átadott amerikai fegyverekkel Oroszország belsejében lévő célpontok megtámadására. Biden ezt a jóváhagyást nem adta meg.
Az USA vezetése attól tart, hogy ha fittyet hánynak az oroszországi vezetés ismételt figyelmeztetéseire, hogy ne engedélyezzék az ukránoknak amerikai fegyverek bevetését mélyen Oroszországban lévő célpontok ellen, azzal kockáztatják, hogy közvetlen nukleáris összecsapásba rángathatják bele saját magukat és a NATO-t. Ezt sem az amerikai politikai vezetés (Biden és csapata), sem pedig a Pentagon nem akarhatja.
Moszkva egyelőre hallgat, nyilvánvalóan tanakodnak, miként reagáljanak a Nyebo-M valamelyik verziójának megsemmisítésére. Ha reagálnak, talán jelzik a roppant kíváncsi Nyugatnak, az ukránoknak, hogy a stratégiai rakétavédelmi rendszerük eme fontos komponense hol is lehetett pontosan elhelyezve. Így vélhetően elterelik a figyelmet az érzékeny témáról.
Most Dmitrij Lavrov külügyminiszter Európa, az EU irányába tett gesztusát népszerűsítik. Lavrov úgy próbál behatolni, éket verni Brüsszel és Washington közé, hogy becsalogatná és szembe állítaná Washingtonnal Európát a Moszkva által dédelgetett tervbe, a „nagy” eurázsiai biztonsági rendszerbe.
Nem zárjuk ki a párbeszédből az európai államokat sem – feltéve, hogy őszintén érdeklődnek a biztonsági rendszer iránt és nem vesznek részt olyan destruktív cselekményekben, amelyek Eurázsia államai ellen irányulnak. Azon Eurázsiáról beszélünk, amely Lisszabontól Vlagyivosztokig, Moszkvától Er-Rijadig (Szaúd-Arábia fővárosáig), Új-Delhiig, Pekingig és Dzsakartáig húzódik
– írta Lavrov a moszkvai külügyminisztérium honlapján megjelentetett cikkében. Közben az Ukrajna megsegítésére indított cseh kezdeményezés keretében az év végéig megállapodás szerint szállítandó 500 ezer darab tüzérségi lőszer több mint harmada már Ukrajnában van. Ezt Vasil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete mondta.
Nincs információja a lőszerrel kapcsolatos problémákról, amint arról a Handelsblatt című német lap nemrég beszámolt. Más források szerint ugyanakkor Ukrajna a cseh védelmi minisztériummal tárgyal a kezdeményezés kiterjesztéséről – de nem részletezték, milyen irányba.
Cseh ellenzéki (oroszbarát) források a félig üres, félig tele pohár analógiáját követve arról beszélnek, hogy „csak” a kitűzött mennyiség harmadáról van szó, más (Amerika-barát) cseh médiumok „már” a kitűzött mennyiség harmadát emelik ki.
Hiánycikk a pártatlan hírszolgáltatás az ukrán helyzetről a nyugati sajtóban
A nyugati fősodratú sajtó ma is egészében véve engedelmes, mert a többi között hatalmas politikai nyomás nehezedik rá, hogy szó nélkül fogadja el, különben rásütik a Nyugat-ellenes, Putyin-szolga szlogent. Néhányan azonban már hiányolják az objektív hírszolgáltatást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.