Október 23. nemzeti ünnep Magyarországon. Az állami ünnepséget 10.30-tól a Millenáris Parkban tartották. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt. A kormányfő tavaly Veszprémben tartotta meg ünnepi beszédét, idén visszatért Budapestre.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, Orbán 2023-as ünnepi beszéde a megemlékezés szavai mellett aktuálpolitikai témákat is érintett, ezek közül nem maradhatott el a bevándorlás és az orosz–ukrán háború sem. Egy éve ilyenkor azt mondta, hogy elsők voltunk, akik Európát védték a migrációtól, és elsők voltunk, akik békét javasoltak háború helyett, amellyel megmenthettük volna százezrek életét. Hozzátette: Magyarországnak régen úgy kellett táncolnia, ahogy Moszkva fütyült, de ez mára megváltozott. „Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy akarunk, és ha nem akarunk, nem táncolunk. A nagy különbség az, hogy a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió még nem az” – jelentette ki akkor.
Az idei ünnepi beszéd kezdetén köszönetet mondott a miniszterelnök a szeptemberi árvíz során a védekezésben részt vevők áldozatos munkájáért. Kiemelte: Európában 24 halálos áldozatot szedett a pusztító ár, hazánkban sikerült elkerülni a tragédiát.
A kormányfő elmondta, hogy nemcsak idén kellett megküzdenie országunknak árhullámmal,
1956-ban is volt árvíz, de akkor a Duna után a történelem is kilépett a medréből.
Azért tette ezt, mert a magyaroknak elegük lett a szovjet elnyomásból. A magyar ugyanis nyakas nép, nem tűri az elnyomást, ezt ’56-ban megmutatta a világnak. A szovjetek megértették akkor a leckét, a következő években visszavettek lendületükből, majd egy idő után hazamentek.
Orbán Viktor úgy látja, hogy a történelem most is ki akar lépni a medréből. A szomszédban lassan három éve zajló háború egyre elkeseredettebb, és egyre nő az esélye annak, hogy szétterjed.
Az elmúlt hetven évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz.
A miniszterelnök kijelentette: a brüsszeli bürokraták reménytelen háborúba sodorták Európát, és az egész EU-t be akarják tolni a szomszédunkban zajló harcokba. A nyugati győzelmi terv lényege szerinte a konfliktus kiterjesztése, illetve Ukrajna meghívása a NATO-ba.
„Egy reggel arra ébrednénk, hogy újra keletről jött szláv katonák állomásoznának Magyarország területén. Mi ebből nem kérünk” – fogalmazott.
A kormányfő azzal folytatta, hogy Brüsszel nem szereti, hogy hazánk nem törik meg, számára a független magyar politika elfogadhatatlan, ezért meg akarja buktatni a kormányunkat, és bábkormányt ültetne a nyakunkba. Erre szerinte már meg is van az emberük: az új ellenzék vezére már ott ül Brüsszelben, Manfred Weber oldalán.
Mindig voltak olyan honfitársaink, akik külföldi erőket hívtak be a magyarok ellen, akik Dávid és Góliát harcában Góliát oldalára álltak. Ők azonban elfelejtik a történet végét: Góliát mindig veszít, Dávid mindig győz. „Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába menekültek, a mostaniak pedig Brüsszelbe fognak” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint magyarnak lenni annyit jelent, mint küzdeni – ez egyébként 1956 egyik legfőbb tanulsága is.
Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog sikerülni nekik. Mi, magyarok újra meg fogjuk csinálni
– zárta beszédét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.