BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Számos klinikai vizsgálatban kezelnek koronavírusos betegeket

A pandémia az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) is gyorsabb reakciót követelt meg.

Az, hogy egy évvel elcsúsztatták az orvostechnikai eszközök egyedi azonosítását szolgáló MDR-rendeletet, az lehetőséget ad minden gyártónak, hogy befejezze az átállást – mondta a Világgazdaságnak Szentiványi Mátyás az OGYÉI főigazgatója. A hatóság tapasztalatai szerint

a magyar gyártók egy része, főleg a mikro­vállalkozások nem készültek fel arra, hogy 2020. május 26-tól az új rendeletet alkalmazzák.

A nagyobb gyártóknál a tanúsításhoz szükséges kijelölt szervezet hiánya vethette vissza az átállást: ez az akadály elvileg elhárult, a gyakorlatban viszont a járványhelyzet a tanúsítási tevékenységet is visszaveti.

A hatóságon belül működő Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatósága (EMKI) gazdasági társasággá alakulásával kapcsolatban Szentiványi Mátyás megjegyezte, ez a forma kellő működési rugalmasságot biztosít az EMKI – most már neoEMKI Kft. – számára ahhoz, hogy az orvostechnikai eszközöket tanúsító szervezetek nyílt, európai piacán is megállja a helyét, humán erőforrását és szakmai kapacitását a mindenkori ügyféloldali igényekhez tudja igazítani. Az átrendeződő európai piacban rejlő lehetőségek kiaknázásán túl állami tulajdonú szervezetként a neoEMKI hozzájárulhat a magyar orvostechnikaieszköz-ipar stabil működésének biztosításához is, hiszen a magyar gyártók többsége szívesebben fordul hazai szervezethez, ha termékei megfelelőségének tanúsítása a célja – véli a főigazgató.

Fotó: Kallus György / VG

Beszélt arról is, hogy alapjaiban változtatta meg az OGYÉI működését a koronavírus, de ebből a külvilág a munkatársak magas színvonalú és rugalmas munkája miatt semmit sem észlelt. Új megközelítést tett szükségessé a járványhelyzet, például az ellenőrzések száma ez idő alatt csökkent, de az engedélyezési, piacfelügyeleti tevékenysége nőtt a hatóságnak, több megkeresést kaptak orvostechnikai eszközökre vonatkozóan is.

Egyelőre az Európai Unióban nincs a Covid–19 kezelésére törzskönyvezett és engedéllyel rendelkező gyógyszer. A legtöbb kezelésre alkalmazott gyógyszer off-label, azaz indikáción túli gyógyszer-alkalmazásra vonatkozó engedély alapján hozzáférhető az orvosok számára – mondta Szentiványi Mátyás. Hozzátette: ilyen például a hidroxi-klorokin, a favipiravir, a lopinavir/ritonavir, a tocilizumab, a ruxolitinib vagy a baricitinib hatóanyag-tartalmú készítmény. A remdesivirkezelés harminc beteg számára vált elérhetővé engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásban. Az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyott egy programot, amelyben súlyos állapotú Covid–19-es betegek kapják meg ezt a vizsgálati szert. Ebbe az úgynevezett early access programba hazánk is bekapcsolódott, három vizsgáló helyszín kapott engedélyt tíz-tíz beteg kezelésére.

A fentieken kívül egy már folyamatban lévő, a tüdőgyulladás kezelési lehetőségeit kutató klinikai vizsgálat módosítására is adtunk engedélyt, amelyben a vizsgálatot szervező cég két alvizsgálatot nyitott meg kifejezetten koronavírusos betegek bevonásával, jelenleg két helyszínen folyik ez a Covid–19-es betegpopulációval kibővített klinikai vizsgálat – mondta a főigazgató. Emellett megkezdődött egy olyan vizsgálat is önkénteseken, amely arra a kérdésre keres választ, hogy BCG-vakcinációval csökkenthető-e az egészségügyi dolgozók megbetegedése és munkából való kiesése a Covid–19-járvány alatt. A tervezett vizsgálat az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével, ezer önkéntes bevonásával történik.

A teljes interjút a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.