Erősödik a „barnamezős gondolkodás”

Ezeknek a területeknek a kármentesítése 1990-ben kezdődött, első körben a volt szovjet laktanyák megtisztításának céljával. A program indulásakor is újabb területeket tártak fel, és akkori árakon 4 ezer milliárd forintra becsülték a rehabilitáció költségeit, miközben a költségvetésbe évente egymilliárd forintot terveztek be erre a célra – emlékeztetett, hozzátéve, hogy az idő múlásával ezek a költségek exponenciálisan emelkednek.

Most uniós és nemzeti programok is támogatják a kármentesítést, de fontos lenne, hogy erre a célra ne más fejlesztések, hanem a környezeti felelősségvállalás terhére találjanak forrásokat.

Szintén a termőföld-csökkenéssel érzékeltette a barnamezős területek újrahasznosításának fontosságát László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, az 1990 és 2003 közötti időszakban a Balaton területének duplájával lett kisebb az mezőgazdasági termelésben használt földterület nagysága, az elmúlt három évben pedig már 250 ezer hektár termőföld tűnt el, ami pedig több mint a Balaton területének négyszerese.

Magyarországon stratégiai kérdés a vízkészletek és a termőföld védelme – jelentette ki. Ennek érdekében mintegy 600 területen hajtottak végre kármentesítést.

Ezekre 2010 és 2017 között 111 milliárd forintot költött a nemzeti büdzsé, a 2007-ben kezdődött európai uniós költségvetési ciklusban pedig 40 milliárd, míg a jelenleg is tartó 2014-2020-as támogatási időszakban 26 milliárd forintot különítettek el erre a célra.

A helyettes államtitkár szerint a kármentesítésnél problémát jelent, hogy a területek jelentős része nem állami tulajdon.

Pozitívnak nevezte, hogy egyre erősebb a „barnamezős gondolkodás”, az államtitkárság az ere vonatkozó stratégia kialakításán dolgozik. Példaként említette, hogy a stratégia gyakorlatba ültetése eredményeként elképzelhető, hogy a jövőben óriásberuházást tervező nagy cégek, például autógyárak nem zöldmezős beruházásként építhetnék fel üzemeiket.

A Budapest 2030 hosszútávú városfejlesztés koncepcióban hangsúlyos szerep jutott a barnamezős területek fejlesztésének – mondta előadásában Garay Márton, a Főpolgármesteri Hivatal városépítési csoportvezetője. Felmérték az érintett területeket, és egy kereshető kataszterbe rendezték azokat, például a megközelíthetőséget, vagy a környezeti adottságokat is jelölve. Közel 3500 telek tartozik a barnamezős kategóriába, amelyek összterülete 2945 hektár.

Budapesti sajátosság, hogy például a foghíjtelkeket is ide sorolják, függetlenül attól, ahogy azok szennyezettek-e, illetve van-e ipari múltjuk.

Az adatbázist folyamatosan frissítik, ha hasznosították, beépítették a területet, kikerülnek onnan, de bővül is a lista. Ezek eredőjeként az elmúlt három évben 377 hektárral csökkent a barnamezős területek nagysága.