Óriási tartalék rejlik a magyar kkv-k exportjában

Magyarország fenntartható növekedéséhez elengedhetetlen a nemzetgazdasági versenyképesség javítása. Ennek érdekében pedig szükség van arra, hogy a hazai kkv-k növeljék innovációs tevékenységüket és termelékenységüket, ezáltal képesek legyenek, hogy az exportpiacokon többen és többet értékesítsenek. A magyar exportvolumen ugyanis kisszámú, főként külföldi tulajdonossal rendelkező cégnél koncentrálódik. Ugyanakkor a kkv-k alig több mint 5 százaléka folytat exporttevékenységet. Exportunk koncentráltsága azt is jelenti, hogy a kivitel ingadozása kevés nagyvállalat teljesítményének a függvénye.

A kis nyitott gazdaságok felzárkózásának fontos tényezője az export növekedése. Magyarország szerepe a világpiaci exportban összességében stabilan alakult ugyan a koronavírus-járvány alatt, azonban az elmúlt tíz évben a részesedésünk változása elmaradt a V3-országok átlagától. Az exporton keresztül történő gazdasági felzárkózás fenntarthatósága szempontjából azonban nélkülözhetetlen, hogy a hazai vállalati szféra minél szélesebb körben tudja kiaknázni az exportban rejlő lehetőségeket. Ezt támogatná, ha a kkv-k növelnék jelenleg alacsony exportpiaci részesedésüket, ami egyúttal emelné az exportunk itthon teremtett hozzáadott értékét is.

A 36 ezer aktív exportőr vállalat közül 17 ezer mikrovállalkozás, közel 11 ezer kisvállalkozás, 3900 középvállalkozás, valamint 1100 nagyvállalat (illetve található még további 3400 gazdasági tevékenységet nem folytató áfarezidens vállalat, amelyek méret szerint nem besorolhatók). A kkv-k külpiaci aktivitása a nemzetgazdaságihoz hasonló, a kkv-k alig több mint 5 százaléka folytat exporttevékenységet.

A magyar kkv-k külgazdasági aktivitása a régión belüli összehasonlításban átlagos, de elmarad a hasonló méretű osztrák és német vállalatokétól. A kkv-k teljesítménye döntően meghatározza az ország versenyképességét. Az exporttevékenységet folytató kkv-k aránya 2016 óta 7 százalékról fokozatosan 5,2 százalékra – a szlovák arány alá – csökkent 2020-ra. A német és az osztrák arány a magyarnak a kétszerese, ami mutatja, hogy van tér a hazai kkv-k külpiaci térnyerésére. Tapasztalatok alapján a vállalatok termelékenységi előnye a külpiacra lépéssel tovább növekszik. Így a magyar exportáló kkv-k aránya akkor tud növekedni, ha minél több vállalat növeli a termelékenységét a külpiacra lépés előtt.

A kkv-k külpiaci értékesítése összesen az áruexport 28 százalékát érte el 2021-ben (ha nem vesszük figyelembe a méret szerint nem besorolható vállalatok exportját). Az export értékének több mint 70 százaléka a nagyvállalatokra koncentrálódik. Magyarországon a legnagyobb öt exportáló vállalat felel az exportteljesítmény 20 százalékáért, a legnagyobb 50 vállalat pedig az export csaknem felét adta 2020-ban.

A nagyvállalatok sikere koncentráltan jelentkezik a gazdaságban, a gazdaság ellenálló képességét azonban az biztosítja, ha az ország versenyképességét a vállalatok széles köre adja.

Tulajdonosi szerkezet szerint a hazai tulajdonú vállalkozásoknak visszafogott szerep jut exportpiacainkon, ugyanis a magyar termékexport kisszámú, főként külföldi irányítású cégnél, koncentráltan jelentkezik. A termékexport közel 85 százaléka csupán az exportáló vállalatok mintegy 16 százalékához kötődött, amit a külföldi irányítású nagyvállalatok aktív exportpiaci jelenléte magyaráz. Más szemszögből az exportpiacokon jelen lévő hazai vállalkozások 80,7 százaléka van belföldi tulajdonban, ám ezek a cégek a termékkivitel értékének csupán 14,6 százalékát bonyolították le 2019-ben, a koronavírus-járvány okozta válságot megelőzően (2. táblázat). A hazai jövedelemképződést és ezáltal a felzárkózás fenntarthatóságát támogatná a hazai tulajdonú vállalatok térnyerése exportpiacainkon, ugyanis a belföldi tulajdonú vállalatok beágyazottsága a hazai gazdaságba magasabb, továbbá a versenyszférában foglalkoztatottak 70 százaléka hazai tulajdonú cégekben dolgozik.

A teljes termékexport több mint felét nagyvállalatok végzik, azonban a nagyvállalati körben képződő 10 forint exportárbevételből is csak 1 kerül magyar tulajdonú vállalkozásokhoz. Ennek hátterében a feldolgozóiparban működő multinacionális vállalatok jelenléte áll. A hazai export két versenyképes ágazata a járműgyártás és az elektronikai, optikai termékek gyártása. Ennek köszönhetően az ebben a két ágazatban működő nagyvállalatok adják a 100 legnagyobb exportáló vállalat kivitelének felét.

Magyar tulajdonú vállalatokhoz a kis- és mikrovállalkozások exportforgalmának mintegy 50 százaléka, míg a középvállalkozások forgalmának közel 30 százaléka köthető (2. ábra). A hazai kis- és középvállalatok külpiaci aktivitásának ösztönzése – ami az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatai között a 4.1. fejezetben is hangsúlyosan szerepelt – a hazai hozzáadott érték arányát is emeli a kivitelben. A nemzetgazdasági versenyképesség javításához szükség van arra, hogy a vállalkozások szélesebb köre legyen ösztönözve az innovációra és termelékenységük növelésére, illetve ezáltal arra, hogy nyisson a külpiacok felé. Az innovációvezérelt vállalkozások fontosságát hangsúlyozza a MNB 2023. évi Növekedési jelentése is.

Magyarország fenntartható növekedésének és versenyképességének érdekében csökkenteni kell exportunk koncentráltságát. Ehhez növelni kell a hazai kis- és középvállalatok innovációs tevékenységét és termelékenységét, ami a magasabb beágyazottság és hatékonyabb erőforrás-felhasználás következtében a hazai hozzáadott érték arányát is emelné a kivitelben.