A brit vállalatvezetők 2005 júniusa óta nem tekintettek akkora bizakodással a jövőbe, mint most – derült ki a BDO könyvvizsgáló és tanácsadó friss felméréséből. A cég optimizmus-indexe 112,45 pontra ugrott júniusban az előző havi 109,71-ről.
A vállalkozások egyértelműen várják a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldását, az azt követő költekezési hullám pedig hatalmas lökést ad majd a gazdaságnak
– fogalmazott az eredmény ismertetésekor Kaley Crossthwaite, a BDO partnere. A hangulat különösen a feldolgozóiparban javult, a bizalmi index itt 113,22 pontra nőtt a májusi 102,98-ról, és a trend folytatódhat, amennyiben a globális ellátási láncokban keletkezett fennakadások csökkenni fognak a következő hónapokban. Hathavi csúcsot jelentő 108,01 pontra emelkedett a BDO foglalkoztatási indexe is, az egyetlen komoly aggodalmat az inflációs nyomás jelenti; ez a mutató négy éve nem mért 103,83 pontra ugrott.
A brit nagyvállalatok nagy befektetési terveket is dédelgetnek a korlátozások feloldása utáni időkre. A Deloitte könyvvizsgáló pénzügyi igazgatók körében végzett felmérésének eredménye szerint a tervezett befektetések és munkaerő-felvétel üteme hét éve, az akvizícióké 11 éve a leggyorsabb. A megkérdezett 107 cégvezető 71 százaléka számít a tőkeráfordítás növekedésére és 76 százaléka további alkalmazottak felvételére az év fennmaradó részében. Ian Stewart, a Deloitte vezető közgazdásza szerint
a pénzügyi igazgatók a korábbinál kevésbé aggódnak a Brexit miatt, a listát ezen a téren a koronavírus-járvány, az infláció és a klímaváltozás vezeti. Gondot jelent a munkaerőhiány is, erre a megkérdezettek harmada panaszkodott.
A válaszadók nyolcvan százaléka arra számít, hogy a termelékenység nőni fog majd a járvány után, ami Stewart szerint reményt ad arra, hogy a talpra állás szélesebb körre kiterjedő, átfogóbb lesz, mint a 2008-as globális pénzügyi válság után volt. Ezt reméli Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója is, aki múlt pénteken emlékeztetett, hogy a cégek világszerte többet fektettek be a korábbinál a digitális technológiába a járvány alatt, ami növelte a termelékenységet, és várakozásai szerint ez a hatás hosszú távon fenn maradhat. Az Egyesült Királyságnak erre nagy szüksége is lenne, mert az alacsony termelékenység legalább egy évtizede a brit gazdaság egyik legkomolyabb problémája, bár az elmaradás nem olyan nagy a legfejlettebb ipari országokhoz képest, mint korábban gondolták. A brit statisztikai hivatal (ONS) július elején a parlament alsóházának benyújtott jelentése szerint ez azzal magyarázható, hogy az egyes országok nem azonos módon számolják a termelékenységet.
A járvány előtti utolsó évben, 2019-ben GDP/munkaórára vetítve a termelékenység a G7-ek körében dollárban és vásárlóerőparitáson Franciaországban és az Egyesült Államokban volt a legmagasabb (77), őket Németország (74) majd az Egyesült Királyság követte (64).
A korlátozások feloldásának utolsó szakaszát Boris Johnson kormánya annak dacára sem halogatja tovább, hogy változatlanul tombol a járvány, és a Guardian értesülése szerint a kabinet tisztában van azzal, hogy becslések szerint az újonnan megerősített fertőzések száma a következő hetekben elérheti akár az egy-két milliót is. Londonban azonban abban reménykednek, hogy a sikeres oltási kampánynak köszönhetően a fertőzöttek kisebb aránya kerül kórházba, illetve hal meg, mint a járvány korábbi hullámai alatt. Az ország felnőtt lakosságának 66 százaléka megkapta már ugyanis a vakcina mindkét, több mint 87 százaléka pedig az első adagját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.