A visszaesés küszöbén a kínai feldolgozóipar

A Caixin Insight Group kutatóintézet és az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató kis- és középvállalatokra összpontosító felmérésének hétfőn nyilvánosságra hozott eredménye szerint a várt 51 pont helyett 50,3 pontra esett vissza júliusra a kínai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) az előző havi 51,3 pontról. Ez a legalacsonyabb érték tavaly április óta, és a Reuters elemzése szerint erősíti az aggodalmakat, hogy lassul a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése, hiszen az érték vészesen közel került a növekedés és a visszaesés határát jelentő 50 ponthoz, és egymást követő harmadik hónapja gyengül.

Hasonló trendet mutatott a nagyvállalatokra összpontosító hivatalos kínai statisztika is, amelyet a hétvégén közöltek. Eszerint a BMI 50,4 pontra csökkent júliusban a júniusi 50,9-ről, miközben elemzők ennél jóval kisebb visszaesésre, 50,8 pontra számítottak.

Vang Csö, a Caixin vezető közgazdásza is úgy véli, hogy az adatok alapján a gazdaság talpra állása egyelőre nem stabil, arra továbbra is hatalmas nyomás nehezedik. Az alapanyag-ellátási problémák maradtak, de az adatok azt jelzik, hogy a kereslet is mérséklődik az árak emelkedése miatt

– értékelte Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics Kínával foglalkozó vezető közgazdásza. A Caixin és az IHS Markit közös felmérésében részt vevő vállalatok egy része is egyetért ezzel a magasabb termelői árak okolhatók a kereslet mérséklődéséért, bár a múlt hónapban tovább enyhült az inflációs nyomás, hiszen a beszerzési árak 2020 novembere óta a legkisebb mértékben – bár változatlanul meredeken – emelkedtek. Az új exportmegrendelések állománya csak visszafogott mértékben bővült, a foglalkoztatottsági alindex a júniusi, minimális javulást követően nem változott jelentős mértékben, és az üzleti várakozásokat jelző mutató is az elmúlt 15 hónap legalacsonyabb szintjére csúszott vissza.

Ázsia más nagy gazdaságainak teljesítményén is látszik az áremelkedés és a koronavírus-járvány újabb hullámainak hatása a globális keresletre. Japánban és Dél-Koreában ugyan nőtt a feldolgozóipar aktivitása, de Indonéziában, Vietnámban és Malajziában visszaesett júliusban, az indonéz feldolgozóipari BMI például a júniusi 53,5 pontról 40,1-re zuhant.

A feltörekvő ázsiai országok messze elmaradtak a legfejlettebb gazdaságoktól az oltási kampányban, ráadásul nagyban függenek a turizmustól, amely még mindig fényévekre van a járvány előtti szinttől. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vissza is vágta növekedési kilátásaikat a legfrissebb jelentésében.

Frederic Neuman, a HSBC régióval foglalkozó vezető kutatója szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdaságok eltérő ütemben állnak talpra a járvány okozta válságból, és ennek a hatása még jó ideig érződni fog. Ráadásul a globális kereslet és ezzel az export lassulása sem tűnik átmeneti jelenségnek, hanem a következő negyedévekben is megmaradhat. Véleménye szerint ez a bizonytalanság várhatóan arra készteti majd az ázsiai jegybankokat, hogy fenntartsák a laza monetáris politikát.